Az elektromos hulladékok termelése ötször nagyobb sebességgel növekszik, mint ahogyan újrahasznosítjuk azokat. Az Egyesült Nemzetek jelentése szerint 2022-ben 62 millió tonna e-hulladékot termeltünk.
Az Egyesült Nemzetek negyedik Global E-waste Monitor (GEM) jelentése riasztó képet fest: 2022-ben 62 millió tonna elektromos hulladékot termeltünk, ami új rekordnak számít. Ez 82%-kal több, mint amit 2010-ben, 14 évvel ezelőtt termeltünk. Az e-hulladékok ötször gyorsabban termelődnek a dokumentált újrahasznosításhoz képest, ami azt jelenti, hogy több dollármilliárdnyi értékes erőforrás megy pocsékba és járul hozzá a környezetszennyezéshez.
A számok, bár hatalmasak, nem sokat mondanak, ha nem helyezzük őket perspektívába: az Egyesült Nemzetek szerint a 62 millió tonna elektromos hulladék 1,55 millió 40 tonnás kamiont tölthetne meg. Ha ezeket a kamionokat lökhárítótól lökhárítóig szorosan egymás mögé raknánk, akkor körbeérnék az Egyenlítőt.
Eközben az elektromos hulladéktömeg kevesebb, mint egy negyede (13,8 millió tonna, a 22,3%) lett megfelelően összegyűjtve és újrahasznosítva 2022-ben, 62 milliárd dollárnak megfelelő értékű újrahasznosítható természeti erőforrás felhasználásával, ami ugyancsak növeli a környezetszennyezés kockázatát.
További 16 millió tonna hulladékot „nem dokumentált csatornákon” keresztül hasznosítottak újra olyan magas és közepes jövedelmű országokban, amelyek fejlett hulladékkezelési infrastruktúrával rendelkeznek, illetve további 18 millió tonnát olyan alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országokban kezeltek, amelyek nem rendelkeznek fejlett elektronikai hulladékkezelési rendszerekkel. A fennmaradó 14 millió tonna hulladékot pedig egyszerűen a szeméttelepekre dobták.
Az e-hulladékok gyakran tartalmaznak mérgező vagy veszélyes anyagokat, mint például a higanyt, amely többek között az emberi agyat is károsíthatja.
2022-ben az elektronikai hulladékokban található fémek súlya becslés szerint 31 millió tonna volt, amelyhez hozzáadódik 17 millió tonna műanyag és 14 millió tonna egyéb anyag (ásványok, üveg, kompozit anyagok stb.). A fémek értéke 91 milliárd dollár volt, amely magában foglal 19 milliárd dollár értékű rezet, 15 milliárd dollár értékű aranyat és 16 milliárd dollár értékű vasat. Az elektronikai hulladékokból kinyert másodlagos nyersanyagok (főként vas) értéke 28 milliárd dollár volt.
Az elektronikai hulladékok termelése éves szinten 2,6 millió tonnával nő világszerte, és jó úton halad afelé, hogy 2030-ra elérje a 82 millió tonnát, ami további 33%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. A jelentés szerint a dokumentált gyűjtési és újrahasznosítási arány a 2022-es 22,3%-ról 2030-ra 20%-ra csökken majd világszerte, az elektromos hulladék termelési sebessége és az újrahasznosítási erőfeszítések közötti különbségek növekedésének köszönhetően.
A szakadék bővülése több tényezőnek tudható be: a technológiai fejlődésnek, a fogyasztás növekedésének, a korlátozott javítási lehetőségeknek, a termékek rövidebb élettartamának, a társadalom növekvő „elektronizálódásának”, a tervezési hiányosságoknak és az elégtelen elektronikai hulladékkezelési infrastruktúrának.
A jelentés kiemeli, hogy ha 2030-ra az országok képesek lennének a elektronikai hulladékok gyűjtési és újrahasznosítási arányát 60%-ra növelni, az előnyök – többek között az emberi egészségre jelentett kockázatok minimalizálása révén – 38 milliárd dollárral meghaladnák a költségeket.
Az e-hulladékok keletkezésének és újrahasznosításának aránya földrajzi területtől függően változik. Európában az egy főre jutó elektronikai hulladéktermelés 17,6 kg, míg az újrahasznosítás 7,5 kg. Óceániában 16,1 kg hulladékból és 6,7 kg-ot hasznosítanak újra, míg az amerikai kontinensen 14,1 kg-ból 4,2 kg-ot.
A hivatalosan gyűjtött és újrahasznosított hulladékok aránya éves szinten Európában 42,8%, Óceániában 41,4%, Amerikában 30%, Ázsiában 11,8%, Afrikában pedig 0,7%.
Az Egyesült Nemzetek továbbá megjegyzi, hogy a világ továbbra is rendkívüli mértékben függ néhány országtól a ritkaföldfémek tekintetében, mivel ezek a fémek kulcsfontosságú tulajdonságokkal rendelkeznek a jövő technológiái számára, beleértve a megújuló energia előállítását és az elektromos járművekhez szükséges alkatrészeket is.
A jelentés ezért jelentős előrelépést sürget az elektronikai hulladékok megfelelő kezelése terén, de a megújuló energiaforrásokra való átállás szükségességére is rávilágít: előrejelzés szerint a fotovoltaikus panelekből származó az elektronikai hulladék mennyisége a 2022-es 0,6 millió tonnáról 2030-ra várhatóan 2,4 millió tonnára növekszik majd, vagyis megnégyszereződik. Tegyük hozzá azonban, hogy a mesterséges intelligencia berobbanása tovább ronthat a hosszú távú becsléseken.
