Az utóbbi évek egyre növekvő hasadékot láttak a gazdag elit és az elszegényedő átlagember között, így nem meglepő az sem, hogy ma az egyik legvitatottabb társadalmi kérdés az általános, azaz feltételekhez nem szabott alapjövedelemmel kapcsolatban alakult ki. Bőven vannak ellenérvek és bőven akadnak olyanok is, akik támogatják az ötletet, eddig azonban kevés helyen próbálták ki a gyakorlatban. Németországban most ezen szeretnének változtatni: ott ugyanis indul a feltétel nélküli alapjövedelem kísérlete.
Három éves kutatást indítanak a németek a feltétel nélküli alapjövedelemről
120 ember, három éven keresztül, fejenként havi 1200 euróból (kb. 420 ezer forint) – ez az alapkoncepciója a Németországban most induló általános alapjövedelem kísérletnek. A próba során a 120 embert 1380 olyan résztvevőhöz fogják hasonlítani, akik nem részesültek az alapjövedelemből. Ezalatt nem csak pénzügyi helyzetüket és munkavállalási tendenciájukat, hanem jólétüket és egészségügyi helyzetüket is vizsgálni fogják.
A kutatást csaknem 140 ezer adományozó pénzéből finanszírozza a német Gazdasági Kutatóintézet, céljuk pedig egyértelmű: végre empirikus bizonyítékot biztosítani egy olyan vitához, ami eddig szinte teljesen elméleti síkon zajlott.
Mi is az a általános alapjövedelem?
A feltétel nélküli alapjövedelem (amiben foglalkoztatottsági státusztól és jövedelemtől függetlenül mindenki részesülne) már régóta megosztó téma mind a politikusok, mind a hétköznapi emberek körében. A kezdeményezést támogatók szerint az alapjövedelem csökkentené a jelenleg fennálló egyenlőtlenségeket, és a pénzügyi biztonság megalkotásával növelné az emberek jólétét. Az ellenzők ezzel szemben túl drágának tartják, fő ellenérvük szerint ráadásul ez nem, hogy bíztatná az embereket a munkavégzésre, hanem kifejezetten demotiválná őket.
A kutatást vezető Jürgen Schlupp a Der Spiegelnek nyilatkozott a kitűzött céljaikról:
„Az alapjövedelemről szóló vita eddig filozófiai vitának tűnt jobb pillanataiban, és hitháborúnak a rosszabbakban. Mindkét oldalról klisék alakítják a véleményeket: az ellenzők szerint a feltétel nélküli alapjövedelem arra fogja motiválni az embereket, hogy hagyjanak fel munkájukkal, és kanapén fekve gyorsételeket fogyasztva nézzék a TV-t. A támogatók azt mondják, hogy az emberek folytatni fogják a munkát, amiben kiteljesedhetnek, kreatívabbak és önzetlenebbek lesznek, és megmenthetik a demokráciát.”
Sclupp azt is hozzátette, hogy reméli, hogy a kutatás során gyűjtött, empirikusan bizonyított eredményeikkel segíthetnek abban, hogy a vita szilárdabb alapokra kerüljön.
A német kísérlet egyébként nem az első, ami a feltétel nélküli alapjövedelem hatásait vizsgálja. Finnországban is kísérleteztek ezzel korábban. 2017-től 2018-ig végéig csaknem 2000 munkanélküli finnek adtak 560 eurós alapjövedelmet. Akkor azonban a kutatók arra a konklúzióra jutottak, hogy bár az emberek jóléte növekedett, az alapjövedelem ott nem vezetett megnövekedett foglalkoztatottsághoz.
