A Föld mágneses pólusai kulcsfontosságúak a mágneses terének létrehozásában és fenntartásában, mely védi a bolygót a káros kozmikus sugárzástól és segíti az élőlények iránytűként való navigációját. Azonban nem volt ez mindig így.
Az északi és déli pólusok átfordulása, másnéven a geomágneses pólusváltás jelentős hatással van a Földre. Az ilyen pólusváltások során a Föld mágneses tere gyengülhet, ez pedig teljesen felforgatná az ökoszisztémát és az emberi életet is. A tudósok még mindig vizsgálják ezeket a folyamatokat, megfelelő előrejelzéseket azonban nehéz készíteni.
Ez történt a Földdel 41 ezer éve
A Laschamps-esemény egy olyan időszak volt a bolygónk történetében, amikor a geomágneses pólusok felcserélődtek. Ez a pólusváltás a jégkorszak közepén történt, és mintegy ezer évig tartott. A Laschamps-eseménynek jelentős hatása volt az élővilágra és az ökoszisztémára is, a Föld mágneses terének meggyengülése elősegítette a káros kozmikus sugárzások nagyobb mennyiségben történő behatolását a földi légkörbe.
A mágneses pólusok átfordulásával kapcsolatban most egy kutatócsoport a jég- és tengeri üledékmagok tanulmányozásával próbálja a Laschamps-eseményt megérteni. A németországi GFZ Potsdam tudósai az üledékekben rekedt kozmogén radionuklidokat vizsgálták meg, melyek a megnövekedett kozmikus sugárzással kerültek a Föld légkörébe. Ezek a kozmogén anyagok pedig kölcsönhatásba léptek a légköri atomokkal, így létrehozva ezeket az izotópokat.
Kapcsolat a térerősség és a kozmogének között
A tanulmány célja, hogy a kutatók feltárják a kapcsolatot a paleomágneses térerősség és a kozmogén nuklidok között, melyek nagy valószínűséggel a Laschamps-i átfordulás kapcsán kerültek ilyen mennyiségben a Földre. A geomágneses pólusváltás kapcsán a Föld paleomágneses terének intenzitása meggyengült, ez pedig előidézte a kozmikus izotópok kölcsönhatását a Föld légkörében lévő atomokkal, például a berillium10-zel. A berillium-10 egy radioaktív izotóp, mely rövid felezési idővel rendelkezik, vagyis gyorsan bomlik.
A csapat eddigi eredményei azt sugallják, hogy a gyenge paleománeses tér következtében a kozmogén radionuklidok termelési sebessége drasztikusan megnőtt. A kutatók azt is megemlítették, hogy a berillium-10 átlagos termelési sebessége a Laschamps-esemény során kétszerese volt a jelenlegi termelésnek, amely arra enged következtetni, hogy a Föld mágneses terének intenzitása rendkívül alacsony és sok kozmikus sugárzás éri az élőhelyünk légkörét – több, mint 40 ezer éve.
A kutatócsoport sajtóközleményében arra a következtetésre jutott, hogy a Földet védő magnetoszféra összezsugorodott, mely a mágneses tér csökkenése miatt alakulhatott így, ez pedig extrém sugárzásnak tette ki őseinket, mely hatás enyhül a Laschamps-esemény óta, azonban még mindig érződik.
Következtetések
A GFZ Potsdam kutatója, Sanja Panovska az új tanulmányt az Európai Geotudományi Unió – röviden EGU – 2024-es közgyűlésén fogja bemutatni Bécsben, Ausztriában. Panovska szerint a Föld történetében bekövetkező szélsőséges események megértése rendkívül fontos a jövőbeni előfordulásuk és becslésük szempontjából. Az űrklíma előrejelzése, valamint a Föld környezetére és élővilágára gyakorolt hatásainak felmérése rendkívül fontos, hiszen ezzel redukálni lehetne a jövőbeni hatásokat.
Érdekelhet még: Mégsem tűnnek el szigetek a tengerszint emelkedése miatt
