Az orosz-ukrán háború már több mint 15 hónapja tart, az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók száma pedig tovább nő. Az orosz pénzügyi infrastruktúra megzavarását célzó intézkedések szinte az összes iparágra kiterjednek, a háborút kezdeményező fél pedig egyelőre tökéletesen alkalmazkodik az állandó gazdasági nyomáshoz.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciói több mint 300 szervezetet céloznak meg, ugyanakkor Moszkva ennek hatására dollártanaítja gazdaságát, kivezeti tőzsdéjéről a dollár- és euró-alapú kereskedést véglegesen.
Leáll a dollár- és eurókereskedés
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma további 300 szervezetet szankcionált annak érdekében, hogy megzavarja Oroszország pénzügyi infrastruktúráját. Ezek az új szankciók azért léptek életbe, hogy nyomást gyakoroljanak a 2022-ben háborút kezdeményező BRICS-országra, mely Kínával karöltve a gazdaság dollártalanításán dolgozik.
Az orosz központi bank korábban figyelmeztetést adott ki, hogy amennyiben újabb szankciókkal kell szembesülniük, leállítják a világ két vezető devizájának a kereskedését a MOEX-en, vagyis a moszkvai tőzsdén. A központi bank döntése értelmében a bankok, vállalatok és befektetők többé nem kereskedhetnek ezekkel a devizákkal, ez pedig likviditási, elszámolási és felügyeleti előnyöket kínál az ország számára. A piaci szereplőknek a döntés értelmében tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC kereskedelmet kell folytatniuk közvetlenül egymással, az árfolyamok meghatározásához a központi bank pedig tőzsdén kívüli árfolyamokat fog felhasználni.
A jüan uralja a kereskedést
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Kína és Oroszország a dollártól való elszakadást célozta meg 2024 tavaszán. Mivel a két ország közötti kereskedelem 90%-ban orosz rubelen és kínai jüanon alapult, a dollárral való elszámolás megszüntetése a kölcsönös érdekeket szolgálta. Az orosz olaj megjelenése Kínában és a kínai elektromos termékek megjelenése Oroszországban rendkívül felpörgette a két ország exportgazdaságát, most pedig úgy látszik, a pénzpiacokon is ez a két devizanem fog dominálni.
Sok orosz alapvetően dollárban vagy euróban tartja megtakarítását, mivel az elmúlt évek viszontagságainak köszönhetően a rubel értéke bármikor összeomolhat. A BRICS-országok együttműködésének hála azonban megjelent az oroszok számára a kínai jüan, mint alternatíva az előbb említett két devizával szemben. Számos vállalati vezető nyilatkozata azt sugallja, hogy a dollár- és euró-alapú kereskedés megszüntetése nem fog problémát okozni, mivel van jüan bőven.
A MOEX devizaforgalmának 53,6%-át májusban a kínai jüan tette ki, mely nyolcszorosa a dollár forgalmának. A dollár-rubel pár az elmúlt hónapban 1 milliárd rubelt (nagyjából 11 millió dollár) tett ki naponta, míg a jüan-rubel pár meghaladta a napi 8 milliárd rubeles forgalmat több alkalommal is. Az euró-rubel forgalom napi szinten 300 millió rubelt tesz ki.
Egységes BRICS-valuta lehet a megoldás
A dollártól való függés rettegésben tartja szinte az összes BRICS-országot és a harmadik világot, ugyanakkor ez a függés fokozatosan csökken. A blokk gazdasága egy közös BRICS-valuta bevezetését tervezi, mely az együttműködés gerincét adhatja. Az ötlet Vlagyimir Putyin, orosz elnöktől származik, de Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök is szorgalmazza a BRICS-valuta bevezetését, mivel Brazília érdekét sem szolgálja a dollárhoz való kötődés.
Egyes tagországok azonban nem ennyire nyitottak a dollártól való elszakadásra. Dél-Afrika és India kifejezetten ellenezte az ötletet, a BRICS geopolitikai helyzetét nehezíti továbbá, hogy Argentína és Szaúd-Arábia visszautasította a csatlakozás lehetőségét. Az eltérő gazdasági és politikai helyzet előbb-utóbb azonban ki fog ütközni a tagországok esetében, ahogyan az az Európai Unióban is történt.
Hungarian 