Egy texasi barlangban olyan vírus rejtőzik, ami önmagában hatalmas veszélyt jelent az emberekre. De mi történhet akkor, ha mi magunk módosítjuk az ilyen vírusokat?
A barlang titka és a denevérek
A Texasban található Frio-barlang elsőre egy turista paradicsomnak tűnhet. De az odalátogató hamar szembesül a ténnyel, hogy a barlang tízmillió mexikói denevérnek ad otthont. Ezek a sötét, nyirkos otthonban lakó denevérhordák sokkal több veszélyt rejthetnek, mint azt elsőre gondolnánk.
A Frio-barlangnak ugyanis van egy sötétebb története is, amelyet a látogatói honlapok nem említenek. Több mint ötven évvel ezelőtt két ember veszettséget kapott ott barlangászás közben. Az, hogy az emberek veszettséget kapnak el a denevérrel fertőzött barlangok látogatása közben, nem teljesen meglepő. A denevérek lakta részek a félelmetes betegség gyűjtőhelyének számítanak.
Az általuk hordozott veszettség 99%-ban halálos az emberre nézve, amint a tünetek, mint a hiperaktivitás, hallucinációk, görcsök és a víztől való félelem, kialakulnak. Egy egyszerű harapás a betegség átadásának egyértelmű jele lehet. A milliónyi denevér egyike könnyen átadhatta a veszettséget kiváltó vírust. Ebben az esetben azonban az áldozatokat nem érte harapás. Inkább úgy tűnik, hogy a levegőből kapták el a vírust.
A tudósok hamar kísérletezésbe kezdtek
Egy tudóscsoport ezt követően vizsgálódásba kezdett. Megállapították, hogy a veszettség vírusa átvihető a barlangban lévő üres ketrecekben tartott állatokra, kizárólag a légkörön keresztül. Sőt, a vírust a levegő kondenzációs technikával gyűjtött mintákból izolálták.
A levegőben terjedő vírus lehet a legveszélyesebb. Mivel nem szükséges érintkezés, vagy közeli kapcsolat, a vírus mégis pillanatok alatt bárhol elterjedhet. Egy irodaház légkondicionáló rendszerébe bejutva pillanatok alatt az összes bent dolgozót megfertőzheti.
Hatékony vakcina hiányában a vírus eltüntetheti az embereket a Föld színéről. A jó hír az, hogy senki sem próbálta még fertőzőbbé tenni a veszettség vírusát. De ez nem jelenti azt, hogy ez nem lehetséges, vagy hogy senki sem lenne hajlandó megpróbálni.
Így kommentálta Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház professzora és a rotavírus elleni vakcina társfeltalálója, a veszettség funkciógyarapítással történő fokozásának lehetőségét.
Az egyértelműség kedvéért fontos kiemelni, hogy a barlangban történt eset nem eredményezett emberről emberre terjedő fertőzést, és rendkívül egyedi körülmények kellettek hozzá. A veszettséget hordozó denevérek száma valószínűleg a barlangban uralkodó kedvező körülmények miatt emelkedhetett. A veszettség szinte kizárólag a fertőzött állatok harapása vagy karmolása révén terjed, és napfény valamint hő hatására gyorsan inaktiválódik.
Ahogy azt a professzor is hangsúlyozza, ilyen hatékony és gyorsan terjedő vírus organikus módon nem igazán fordul elő a természetben. Azonban mi a helyzet akkor, ha valaki szándékosan hoz létre ilyen veszélyes és halálos vírust?
A túlzott kíváncsiság okozhatja a következő katasztrófát?
Elsőre meglepő lehet, de ilyen veszélyes kutatások léteznek és funkciógyarapító (gain-of-function) kísérleteknek hívják őket. A kutatások lényege, hogy létező vírusokat módosítanak és tesztelnek úgy, hogy azok adott esetben halálosabbak legyenek, és jobban terjedjenek.
A cél azonban nem valamiféle halálos vírus megalkotása, vagy az emberiség elpusztítása. Sokkal inkább a tudomány gyarapítása. Az emberi kíváncsiság, a merészség és a puszta kísérletezés hajtja előre a világot. Számos találmány, gyógyszerek és eszközök mind ennek köszönhető. Az azonban kétségtelen, hogy az ember a tűzzel játszik.
A koronavírust, amely minden ember életét felforgatta, és a lakosokat teljes karanténba kényszerítette, a kínai laboratóriumok már évek óta vizsgálták. Ez önmagában sok kérdést vethet fel. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a WHO főigazgatója 2022-ben azt állította négyszemközti beszélgetéseken, hogy szerinte a vírus a kínai laboratóriumból származik. Más állítások szerint a vírust az USA engedte szabadon.
A veszettségre visszatérve, ez egy olyan RNS-vírus, amelyről köztudott, hogy magas a mutációs rátája. Ez azt jelenti, hogy bár alapvetően nem terjed a levegőn keresztül, egy természetes mutáció következtében ez megváltozhat. A kórokozó széles skáláját fedezték már fel állatok és földrajzi helyek széles skáláján.
A veszettségvírus fehérjéinek akár egyetlen aminosav mutációja is jelentősen megváltoztathatja biológiai jellemzőit, például növelheti patogenitását és a vírus terjedését az emberekben. Így a mutálódott vírus kézzelfogható veszélyt jelent az egész emberiségre.
– Írja két olasz tudós egy 2021-es cikkben, felhívva a figyelmet a mutáció miatt bekövetkező biológiai tulajdonság változásra.
A másik lehetséges út pedig a többször felemlegetett funkciógyarapító kísérletek. A kutatók génszerkesztéssel módosíthatják a veszettség vírusát, hogy elkerülje a jelenlegi vakcinákat. Emellett felruházhatják a levegőben terjedés képességével. A funkciógyrapító kutatás az utóbbi időben fokozott közfigyelmet váltott ki, mivel van esélye annak, hogy az életünket felforgató Covid-19 vírust okozó SARS-CoV-2-t is ilyen módon jött létre.
