Az álhírek terjedése, a média platformokba vetett bizalom hiánya és a hitelesség megkérdőjelezése globális probléma. Egy új felmérés szerint több országban a lakosság jelentős része egyáltalán nem hisz a hírmédiának.
Az elmúlt évek során az álhír kifejezés és a dezinformációs kampányok egyre nagyobb teret nyertek. A fogalom először a 2016-os amerikai választások idején vált népszerűvé, de azóta a politika szerves részévé vált, és az élet szinte minden területén megjelent. Az ellene való küzdelem pedig nehéz, és számos kérdést vet fel.
Az emberek nem hisznek a médiának
A legitimnek tűnő félrevezető tartalmak messzemenő hatással lehetnek a hírfogyasztókra. A hamis vagy pontatlan történetek általában sokkal gyorsabban terjednek, és gyakran eltorzíthatják az olvasók megítélését és ismereteit.
A Statista 38 országra kiterjedő friss felmérése azt vizsgálta, hogy mennyire bíznak a megkérdezettek a médiában és az ott olvasott vagy halott hírekben. Az eredmény meglepő és földrajzi régiónként jelentősen eltérő. A felmérést 2023 áprilisa és 2024 márciusa között végezték.
A legnagyobb bizalmatlanság a szerb válaszadók körében volt. 41%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a médiában. A bizalmatlanság terén a második helyen a görögök állnak 38%-al, míg Magyarország a harmadik helyet foglalta el 27%-al.
Érdekesség, hogy a spektrum másik végén a teljes körű irányítást gyakorló és szigorú cenzúrát alkalmazó Kína áll. A diktatúrában csupán 10% fejezte ki bizalmatlanságát a médiával szemben. Kínát egyedül Finnország és Japán előzi meg, az első 8 a második 6 százalékkal.
A 38-ból 20 országban a bizalmatlansági arány 10 és 15 százalék között mozog. Kanadában és Németországban 15, Brazíliában 14, míg Olaszországban 13% fejezte ki bizalmatlanságát. Az érték az Egyesült Államokban 20%, míg az Egyesült Királyságban 18%.
Ezért hiányzik a bizalom
A Riporterek Határok Nélkül hírportál cikke szerint a gyanakvó hozzáállás potenciális oka az „erőszak növekvő kultúrája a médiában” és az újságírói etika figyelmen kívül hagyása. Emellett a félretájékoztatás, a dezinformáció és a csúsztatott narratívák terjedése miatt is csökken a közösségi médiába, valamint a hagyományos médiumok tudósításaiba vetett bizalom.
Az álhírek felismerésére számos módszer létezik. A legelterjedtebb tényellenőrzési módszerek közé tartozik a hír más oldalalakon való lekeresése, több információ elolvasása az adott témáról, megbízható források felkutatása, vagy a források hiányának felismerése. Emellett tényellenőrző weboldalakat is találhatunk.
De az ellenőrzésben mára a mesterséges intelligencia is a segítségünkre lehet. Ugyanis az AI egyik típusa képes az emberi nyelv értelmezésére, és különböző modellek valamint elemzési módszerek alapján az elfogult írások vagy álhírek felismerésére.
A polarizáció hatása
Egy másik jelentős ok és probléma a polarizáció. A leginkább az Egyesült Államokban megfigyelhető folyamat párhuzamos véleménybuborékokat teremt, aminek következtében a szembenálló felek nem képesek az építő kommunikációra, és egymás híreit automatikusan elutasítják, vagy álhírnek bélyegzik. Ez a veszélyes folyamat hosszú távon kettészakíthatja a társadalmat, meggyengíti a társadalmi kohéziót, és ellehetetleníti a tényeken alapuló, szakmai megközelítést.
A politikusok és a médiumok gyakran érdekeltek a buborékok megteremtésében, és az információk kontrollálásában. Ezért erősen megkérdőjelezhető, amikor a vezetők az álhíreket és a dezinformációt, amit a bizalmatlanság legfőbb okának jelölnek meg, a cenzúrával próbálják kezelni.
Ursula von der Leyen például kijelentette, hogy egy újabb elnöki ciklus esetén bevezetné a demokráciapajzsot, ami megakadályozni többek között a manipulált narratívák terjedését. Ezzel párhuzamosan a YouTube a félretájékoztatásra hivatkozva több mint 35 ezer videót törölt.
Bár az erőfeszítések értelmezhetőek a demokrácia védelmeként, sokan a szólásszabadság korlátozásaként és a politikusok játszmájaként élik meg a lépéseket. Ezek a közel sem egyértelmű lépések mind hozzájárulnak az állampolgárok bizalmatlanságához és ahhoz, hogy megkérdőjelezzenek minden beérkező információk és a hírek többségét.
