A NASA és a SpaceX bemutatja a Nemzetközi Űrállomást pályára állító űrhajót

2024.07.19.
Olvasási idő: 4 perc

Az emberiség rengeteget köszönhet a 24 éves Nemzetközi Űrállomásnak, amelyet az eredeti tervek szerint 15 éves időtartamra terveztek. Az eszközt, mely az említett kort már jócskán túllépte – 2024-ig tervezték megtartani, de úgy fest, hogy még néhány évig szolgálnia kell, mielőtt lebontják.

A NASA és a SpaceX vezetői július 17-én jelentették be az ISS biztonságos lebontására vonatkozó tervüket. Az eljárás során megszakítás nélkül fennmarad az emberi jelenlét az alacsony Föld körüli pályán.

A júniusban elnyert 843 millió dolláros szerződés felhasználásával a SpaceX kifejleszti a Dragon Cargo űrhajó egyszeri változatát, ami segít majd megsemmisíteni a Nemzetközi Űrállomást. Az ISS a tervek szerint 2030-ig marad majd a pályáján, ezután azonban kiürítik, majd egy erre épített eszköz segítségével deorbitálják, végül pedig a Föld légkörébe irányítják, ahol az ellenőrzött körülmények között megsemmisül. A becsapódásra a Csendes-óceán erre kijelölt pontján – biztonságos távolságban a lakott területektől – kerülhet sor.

A NASA 2024. július 17-én mutatja be a SpaceX által tervezett US Deorbiting Vehicle (USDV) koncepcióját. (NASA)

Sarah Walker, a SpaceX Dragon küldetésirányítási igazgatója elmondta, hogy a jármű egy megnövelt szolgáltatási modullal vagy „csomagtartóval” fog rendelkezni, amely hatszor több hajtóanyagot – több mint 35 000 fontnyit – és négyszer több energiát fog tárolni, mint a Dragon űrhajó.

A SpaceX és a NASA a sajtótájékoztatót megelőzően megosztotta az amerikai deorbitáló űreszköz koncepciótervét az X-en.

Dana Weigel, a NASA Nemzetközi Űrállomás Programjának vezetője elmondta, hogy a deorbitáló járművet „körülbelül egy-másfél évvel a végleges visszatérés előtt” indítják majd útnak.

A dokkolást követően az ISS a következő egy év során 220 km-re (136 mérföldre) „sodródik” a Föld felszíne fölé.

A pozícióba érve a jármű beindul a 30 Draco hajtóművének égéssorozata, amely előkészíti a négy nappal későbbi utolsó visszatérő égést.

A leszálló jármű feladata az lesz, hogy beindítsa hajtóműveit, hogy az állomást pályán tartsa, és energiával lássa el, amikor a leszállás során a felső légkör egyre vastagodó rétegeivel érintkezik.

A NASA tervei szerint az állomást a lehető leghosszabb ideig teljes mértékben kihasználják; a legénység a visszatérés előtt akár hat hónapig is a helyén maradhat.

Jelenleg három magáncég fejleszti saját szabadon repülő űrállomásait.

Ezek közül az egyik, az Axiom azt tervezi, hogy első moduljait már a korai fejlesztési szakaszban az ISS-hez csatlakoztatja.

A NASA célja, hogy a visszatérés előtt átfedje az ISS-en és a magánűrállomásokon végzett műveleteket, biztosítva ezzel az emberi jelenlét folytatását.

A monumentális projekthez több mint 1 milliárd dollárra van szükség. A NASA illetékesei az újságíróknak elmondták, hogy az ISS-hez kapcsolódó valamennyi űrügynökség – köztük a JAXA, az ESA és az orosz Roszkoszmosz – az állomás teljes tömegének százalékos aránya alapján járulna hozzá az összeghez.

Miután tájékoztatást kaptak erről a tervről, az ISS valamennyi partnere egyetért az átfogó tervvel.

Elon Musk magánűrhajózási vállalata csak a pályára állított járművet tervezi, míg a NASA a hordozórakétáért felel.

Weigel asszony elmondta, hogy a szerződés kiegészült a „tárolási idő” követelménnyel, amely arra kötelezi a SpaceX-et, hogy időben szállítsa le az űrhajót. A NASA készenlétben akarja tartani az űrhajót, még abban az esetben is, ha késleltetniük kell a repülést.

Az aktívan repülő űrhajók átalakítása során a SpaceX olyan hardvert épít be a járművekbe, amely már rendelkezik NASA-tanúsítvánnyal és repülési tapasztalattal.

Weigel asszony elmondta, hogy egy új űrhajó kifejlesztésének időtartama öt-nyolc év, ezért látták szükségét, hogy belevágjanak ebbe a projektbe.

Hozzátette: „általában három évbe telik, amíg beszerezzük a rakétát, amely képes pályára állítani a deorbitáló járművet”.

Az űrállomáson 2000 novembere óta folyamatosan tartózkodnak űrhajósok, akik több mint 3300 tudományos kísérletet végeztek el az elmúlt évtizedek során.

Az űrállomás 280 embert fogadott eddig több mint 20 országból, köztük több mint 160-an az Egyesült Államok űrhajósai voltak.

Ken Bowersox, a NASA Űrműveleti Misszió Igazgatóságának jelenlegi helyettes adminisztrátora, egykori űrhajós és az űrállomás legénységének egykori tagja elmondta, hogy „izgatott”, amikor a pályaelhagyó járműről beszél.

„Ez a jövőről szól” – mondta. „Arról, hogy mit teszünk majd a következő évtizedben. És arról, hogy felkészüljünk erre a jövőre, felkészüljünk arra, hogy mit teszünk az ISS-szel.”

„Így elvonatkoztathatunk attól, hogy mit kell tennünk, miután az ISS munkája véget ért, és arra koncentrálhatunk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle.”

Bowersox és Weigel asszony azt is elmondta, hogy ezután indul, az valószínűleg nem sokat fog megőrizni a múltból.

„Van néhány apróság az ISS-en, amit valószínűleg haza akarunk majd vinni az utolsó leszálló teherűrhajón” – mondta Bowersox, aki a naplóra, a küldetés jelvényeire és néhány panelre utalt.

„Nem tudom elképzelni, hogy jelenleg megengedhetnénk magunknak bármilyen dedikált küldetést.”

Bowersox nem zárta ki egy mentőakció lehetőségét a helyszínre, amely egy letűnt korszakból származó műtárgyak biztosítására irányulna, de ezzel kapcsolatban egyenlőre nincsenek konkrét terveik.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian