Sok országban a vasúti közlekedés a repülés kényelmesebb és környezetbarátabb alternatíváját kínálja. Az egy kilométernyi utazásra jutó szén-dioxid-kibocsátás szempontjából a vonatozás gyakran az egyik legzöldebb választás. Ezen felbuzdulva az alábbiakban bemutatjuk, hogy melyek a világ leggyorsabb vonatai és hová utazhatunk velük.
A legtöbb kormány a tömegközlekedési eszközök, főként a vonatok, előnyben részesítését promotálja, azonban ezek is rendelkeznek néhány hátránnyal. Sok esetben például a fapados repülőjegyek még mindig olcsóbbak, mint a vonatjegyek, különösen Európában. A nagysebességű vasúti infrastruktúra kiépítése is költséges, kiváltképp az Egyesült Államokban, ahol az ilyen típusú projekteket általában elkaszálják.
Ugyanakkor, az olyan ázsiai országok, mint Kína és Japán nagy összegeket fektetnek be a lakosság nagysebességű vasútvonalak révén történő összeköttetésébe.
Az alábbi grafikonon a világ leggyorsabb vonatai láthatóak. Továbbá olyan információkat is feltüntettek, mint a származási országuk, az üzemi sebességük kilométer/órában (km/h) és mérföld/órában (mph), valamint a rekordsebességük km/h-ban és mph-ban kifejezve.
Kínában található a világ három leggyorsabb vonata: a Shanghai Maglev, a China Railway Harmony (CRH380A) és a China Railway Fuxing.
A kelet-ázsiai ország azonban nem csak vasúthálózatának gyorsaságával tűnik ki, ugyanis tavaly novemberben bejelentették, hogy Kína elindítja a világ leggyorsabb internetét is.
A világ leggyorsabban közlekedő vonata, a sanghaji lebegő mágnesvasút az első kereskedelmi forgalomban használt mágnesvasút. Elektromágnesek segítségével lebeg a sínek felett, ami kiküszöböli az ellenállást, csökkenti a karbantartási költségeket, és nagyobb végsebességet tesz lehetővé.
Kína jelenleg egy új mágneses hiperhurok vonatot fejleszt T-Flight néven, amelyet az állami tulajdonú China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) épít.
A vonat, amely alacsony vákuumú csöveken keresztül közlekedik, egy tesztüzem során megdöntötte a sebességi világrekordot, elérve a 623 km/h-t, azaz 387 mérföld/órát. A CASIC célja, hogy a vonatok végül elérjék az 1000 km/h-t, azaz 621 mph-t. A vonalat várhatóan 2035-re helyezik majd üzembe.
Jelenleg a francia SNCF TGV tudhatja magáénak a kereskedelmi vonatok sebességi világrekordját. Egy módosított, két hajtott forgóvázzal felszerelt TGV-prototípus 2007 áprilisában 574,8 km/órás sebességgel haladt Franciaország északi Champagne régiójában.
A Japan Rail Tōkaidō Shinkansen a legidősebb vonat a toplistán és egyben a világ első nagysebességű vasúti hálózata is. Az ikonikus gyorsvonatot az 1964-es tokiói olimpiai játékok idején adták át és akkoriban 210 km/h sebességgel tette meg a távot Tokió és Oszaka között. Ma a Shinkansen 320 km/h sebességgel közlekedik és naponta több mint egymillió utast szállít.
Japán jelenleg az L0 sorozatú mágnesvasutat fejleszti, amely mindössze 40 perc alatt teszi meg a Tokió és Nagoja közötti 286 kilométeres távolságot – gyorsabban, mintha repülővel utaznánk.
A 375 mph vagy 603 km/h sebességrekordjával korábban listavezető volt, de az új (fejlesztés alatt álló) kínai mágnesvasút felülmúlta. Az új japán mágnesvasút a tervek szerint 2027-re állhat üzembe.
