A magyar aranytartalék változása az évtizedek során jelentős hatással volt a gazdaságra, különösen a pénzügyi stabilitás szempontjából. Az aranytartalék nemcsak a nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozásában játszik szerepet, hanem a forint értékének a stabilizálásában és az ország hitelképességének a fenntartásában is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 15 tonnás aranytartalék emelést segített elő. Az újabb növekedéssel rekordszintre duzzadt Magyarország aranytartaléka, ami eléri a 110 tonnát.
Rekordszinten Magyarország aranytartaléka
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ország hosszú távú nemzetstratégiai és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve 94,5 tonnáról 110 tonnára emelte a magyar aranytartalékot. Az aranytartalék növelésére a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok miatt volt szükség, amik az elmúlt években lejátszódnak a világ számos részén.
A bizonytalanságban menedéket nyújtó arany felértékelődéséhez nemcsak a lakossági befektetők, hanem a központi bankok is jelentős mértékben járultak hozzá. Az országok vezető pénzintézetei 2024 első felében 5%-kal több aranyat vásároltak, mint 2023 első felében.
Az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, azonban ez az állomány jelentős ingadozáson ment keresztül az elmúlt száz évben. A jegybank 2018-ban mindössze 3,1 tonna arannyal rendelkezett, ami harmincszoros növekedésen ment keresztül 2021 végéig. A jelenlegi, 110 tonnás aranytartalék rekordnak számít Magyarország történelmében.
A magyar aranytartalék változása
Az MNB alapításától kezdve a második világháborúig folyamatosan emelkedett az ország aranykészlete. A háború végén az MNB legendás Aranyvonatán nagyjából 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekítettek ki az ausztrál Spital am Pyhrnbe.
A szocialista időszakban az aranytartalék kezelése szigorúan állami felügyelet alatt állt, és a tartalékok nagysága viszonylag alacsony volt a visszaszolgáltatás ellenére. Mivel az állam nem piaci mechanizmusokra épült, az MNB csak a rendszerváltást követően állt vissza a piacgazdaságra. Az 1990-es években a jegybank kénytelen volt csökkenteni aranytartalékait, mert az aranyat kevésbé likvid eszköznek tekintették. E helyett inkább devizákban tartották a tartalékokat.
A 2000-res években az arany világpiaci ára emelkedni kezdett, és a jegybankok ismét elkezdték vásárolni a világ legértékesebb eszközét. A magyar aranytartalék mértéke 2018-ban 3,1 tonnáról 31,5 tonnára duzzadt, majd 2021-ben a COVID-19 járvány közepette az MNB megtriplázta a tartalékot, ami elérte a 94 tonnát.
Történelmi csúcson az arany árfolyama
Az arany unciánkénti ára szeptember 26-án történelmi csúcsot ért el, amikor átlépte a 2680 dolláros szintet. Az idén már közel 30%-ot erősödő eszköz rendkívül népszerű a befektetők körében, hiszen a világban uralkodó bizonytalanság közepette az arany képes csak menedéket szolgáltatni.
A magyar központi bank mellett egyébként Lengyelország is kiemelkedő aranyvásárlóvá lépett elő. A lengyel NBP 19 tonna aranyat vásárolt az év második negyedévében, de ezt a trendet követi India, Törökország, Jordánia, Katar, Oroszország, Üzbegisztán, Csehország és Irak is.
Cikkünk írásakor az arany unciánkénti ára 2644 dolláron áll, ezzel teljesítette többek között a Morgan Stanley és a JP Morgan előrejelzését. A vezető amerikai pénzintézetek korábban 2500-2600 dollárra tették az arany árfolyamát 2024 végére, de 2025-ben további emelkedés várható.
Érdekelkhet még: Több mint 10%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon, már nettó 440 ezer forint
Hungarian 