A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a globális államadósság az idei év végére eléri a 100 billió dollárt. Ez a globális bruttó hazai termék (GDP) mintegy 93%-át teszi ki.
Emellett az IMF arra is figyelmeztet, hogy a globális adósság 2030-ra elérheti a GDP közel 100%-át, ha a kormányok nem hoznak azonnali intézkedéseket. A helyzetet tovább súlyosbítják a közelgő választások, ami még több kormányzati kiadáshoz vezet.
Ez a hatalmas összeg valójában nagyrészt USA-nak és Kínának köszönhető. Az IMF legutóbbi pénzügyi elemzése szerint ezek a kormányok úgy költenek, „mintha nem lenne holnap”.
A jelentés szerint Brazília, Franciaország, Olaszország, Dél-Afrika és az Egyesült Királyság is afelé tart, hogy adósságuk megugrik.
„Várni kockázatos” – fogalmazott az IMF, emlékeztetve mindenkit, hogy a magas adósságszinttel rendelkező országokat gyakran sújtják a piaci visszahatások, és nehezen tudnak költségvetést készíteni, amikor pénzügyi sokkok érik őket.
Az IMF-nek van egy eszköze, az úgynevezett „adósságkockázati keretrendszer”, amely komor képet fest arról, hogy mi történik a legrosszabb forgatókönyv esetén. Megállapították, hogy egy szélsőséges gazdasági katasztrófa esetén az adósság három év alatt a GDP 115%-ára emelkedhet.
Ez 20 százalékponttal magasabb, mint amit normális körülmények között jósolnak. Miért? Mert a ma tapasztalható adósságszintek csak felerősítik a jövőbeli problémákat, például a gyengébb gazdasági növekedést vagy a szigorúbb pénzügyi feltételeket.
A fejlett gazdaságok, amelyek adósságszintje a világjárvány idején az egekbe szökött, most a GDP 134%-ánál stabilizálódott. A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok nem ilyen szerencsések. Az ő adósságszintjük a GDP 88%-ára emelkedik. Az IMF pedig nem éppen optimista azzal kapcsolatban, hogy az országok rendbe hozzák a költségvetési helyzetüket.
A lassuló infláció és a csökkenő kamatlábak talán adnak némi lélegzetvételnyi teret, de úgy tűnik, a kormányok nem sietnek rendbe hozni a költségvetési zűrzavart.
Amerika fojtogatja a világgazdaságot
Az emelkedő amerikai dollár megdrágítja a dollárban denominált árucikkeket, így mindenki számára nehezebbé válik a hitelek visszafizetése. Ezért akarják a BRICS-országok letaszítani a trónról a dollárt.
„A magas és bizonytalan amerikai kamatlábak hatással vannak a finanszírozás költségeire a világ más részein” – mondta Vitor Gaspar, az IMF fiskális ügyekért felelős igazgatója.
Az ügynökség hozzátette, hogy a vártnál nagyobb mértékű kínai lassulás komoly globális kockázatot jelenthet. Ezután rámutatott a Jeremy Hunt brit kancellár által végrehajtott 20 milliárd fontos (25 milliárd dolláros) béradócsökkentésre. Ezeket a lépéseket „részben jól átgondolt bevételnövelő intézkedésekkel finanszírozottnak” nevezték, de figyelmeztettek, hogy középtávon súlyosbíthatják az Egyesült Királyság adósságproblémáit.
A globális elsődleges hiány várhatóan a GDP 4,9%-ára csökken idén, szemben a 2023-as 5,5%-kal. Azonban számos kockázat továbbra is komoly fenyegetést jelent sok ország államháztartására.
Ahogy Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy washingtoni rendezvényen rámutatott, az állami szektor finanszírozása nagy szerepet játszik az olyan globális kihívások kezelésében, mint a világjárvány, a növekvő biztonsági fenyegetések és az éghajlatváltozás.
Van még egy dolog, amire az IMF szeretné, ha mindenki odafigyelne: a választások. Idén 88 országban lépnek az urnákhoz a választók, amivel a világ népességének és GDP-jének több mint felét képviselik. A választások idején pedig a kormányok hajlamosak lazítani a költségvetési nadrágszíjon. Történelmileg a költségvetési politikák lazábbá válnak, és a kormányok többet költenek a választási években.
