Az ókori rómaiak és görögök nagyobb környezetvédők voltak mint mi?

2024.10.22.
Olvasási idő: 5 perc

Az ókori rómaiak és görögök sokkal környezetbarátabbak voltak, mint gondolnánk. Már a saját korukban felismerték a természet és az emberi egészség közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, amely ma is központi kérdés. Az ő intézkedéseik előrevetítettek számos modern problémát, amelyekkel ma szembesülünk.

Képzeljük el, hogy az ókori Rómában a Tiberis partján sétálunk, vagy Athénban az Ilissus folyó mentén. Az akkori világban is már érzékelhetőek voltak a környezetszennyezés jelei: a levegő nehéz volt, a víz zavaros, és kellemetlen szagok terjedtek. Ez a valóság, amelyet az ókori emberek nap mint nap megtapasztaltak, előmozdította azt az ökológiai tudatosságot, amely különösen római szerzők, mint Plinius az idősebb vagy Juvenal írásaiban tükröződik.

Környezet és egészség az ókorban

Az ókori rómaiak és görögök nemcsak felismerték a környezet pusztulását, hanem megértették, hogy ez közvetlen hatással van az emberi egészségre. Plinius az idősebb, a Természettörténet című művében külön figyelmeztet arra, hogy az emberek hogyan rontják meg a természetet, ami az élet legfontosabb támaszát, a levegőt is szennyezi. Ő így fogalmazott:

„Megrontjuk a folyókat és a természet elemeit, és magát a levegőt, amely az élet fő támasza, az élet elpusztításának eszközévé változtatjuk.”

Ez a szemléletmód nem korlátozódott csupán filozófusokra és írókra. Athénban például már i.e. 420-ban törvényt hoztak, hogy megvédjék az Ilissus folyót a cserző- és mosótevékenységek által okozott szennyezésektől. Ez a lépés mutatja, hogy a környezeti károk elleni fellépés már az ókorban is fontos közéleti kérdés volt.

Egy ókori metszet, amely az Ilissus folyót ábrázolja Athénban

Vízszennyezés és közegészségügy

Az ókori Rómában különösen fontos szerepe volt a vízminőség fenntartásának, hiszen a Tiberis volt a város éltető ereje. Suetonius, az ókori történetíró arról számol be, hogy Augustus császár lépéseket tett a Tiberis megtisztítására, amely „tele volt hulladékkal és a túlnyúló épületek miatt beszűkült.” A vízszennyezés és a közegészség közötti kapcsolatot szintén felismerték: Galénosz, a híres római orvos figyelmeztetett, hogy a szennyezett Tiberisből származó halak fogyasztása veszélyes lehet. Ez az összefüggés a természetes környezet állapota és az emberi egészség között sokkal fejlettebb szemléletmódot mutat, mint amit az ókorról általában feltételezünk.

Claudius Galenus, a legendás római orvos

Környezetvédelmi intézkedések az ókorban

Az ókori görögök és rómaiak számos intézkedést hoztak a környezeti károk megelőzésére és kezelésére. Ezek közé tartoztak például:

  • a nyilvános ürítés és vizelés tilalma,
  • a folyókban való ruhamosás korlátozása,
  • a hulladék vízfolyásokba való dobásának megakadályozása,
  • csatornarendszerek és vízvezetékek kiépítése.

Nerva császár uralkodása alatt például számos építkezés indult, hogy tisztábbá és egészségesebbé tegyék Rómát. Később Sextus Julius Frontinus, aki a város vízvezetékeiért volt felelős, elismerően beszélt ezekről az intézkedésekről, amelyek nemcsak a város megjelenését javították, hanem a levegő minőségét is pozitívan befolyásolták.

Mit tanulhatunk az ókoriak tapasztalataiból?

Az ókori görögök és rómaiak környezettudatossága meglepő tanulságokat nyújt a mai világ számára. Először is, ezek a problémák nem újak: a környezeti károk megértése már több ezer évvel ezelőtt is jelen volt, és nem kizárólag a modern ipari fejlődés következményei. Az ő korukban is felismerték, hogy a környezet védelme alapvetően fontos az egészség és az életminőség megőrzése érdekében.

A görögök és rómaiak holisztikus megközelítése – miszerint a természet állapota és az emberi jólét szorosan összefügg – olyan szemléletmódot képvisel, amely ma is aktuális. Ez a megközelítés egyfajta előzménye a ma „One Health” néven ismert irányzatnak, amely azt vallja, hogy az emberi, állati és környezeti egészség elválaszthatatlan egymástól.

A jogalkotás is fontos szerepet játszott a környezet védelmében. Az Ilissus folyó megóvására hozott athéni törvény, vagy a római csatornarendszerek fejlesztése mind azt bizonyítják, hogy a szabályozás és az infrastruktúra kulcsfontosságú volt a környezeti problémák kezelésében. Ezek a régi intézkedések ma is hasznos útmutatóként szolgálhatnak számunkra.

Végül pedig a polgári felelősségvállalás fontosságát is hangsúlyozni kell. Az ókorban számos környezetvédelmi intézkedés csak akkor működhetett, ha a polgárok együttműködtek a szabályok betartásában. Ez az egyéni felelősségvállalás ma is központi szerepet játszik a környezeti kihívások megoldásában.

A régi világ korlátai és tanulságai

Bár az ókori rómaiak és görögök sok mindent tettek a környezet megóvása érdekében, nem mindig sikerült megakadályozniuk a környezeti károkat. Róma városa például továbbra is küzdött a szennyezéssel és a túlnépesedéssel, és az ókor emberei nem rendelkeztek olyan részletes ismeretekkel, mint a modern tudomány. Például az erdőirtás vagy az intenzív bányászat hosszú távú hatásait nem ismerték fel teljesen.

Ennek ellenére az ókoriak zöld lelkiismerete fontos perspektívát nyújt a mai világ számára. Felhívja a figyelmet arra, hogy a környezet iránti aggodalom nemcsak modernkori jelenség, hanem az emberi történelem állandó része. Az ókori rómaiak és görögök szavaiból és tetteiből tanulhatunk, és felismerhetjük, hogy a környezetvédelem örök kihívás, amelyet generációkon át kell közösen megoldanunk.

Érdekelhet még: Ilyen volt az állattartás kegyetlen valósága az iparosodás előtti időkben

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian