Több tízmilliárd forint pluszbevételt vár 2021-től a kormány a KATA átalakításától. Ma közel 400 ezren adóznak így Magyarországon, csakhogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett foglalkoztatja így a munkavállalóit, így jogosulatlan versenyelőnyre tesz szert. A törvényjavaslatot többen ellenzik.
Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója, a KATA a legnépszerűbb adófajta Magyarországon. Mintegy 400 ezren fizetik így közterheiket. Azért vált sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását.
12 millió forint a tételes, főszabály szerint havi 50 ezer forint, adóterhet jelentő KATA értékhatára, felette 40 százalékkal adózik a bevétel. Az alanyi áfamentesség is előbbi értékhatárig választható.
Az utóbbi hetekben azonban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), majd a kormány is többször beszélt arról, felülvizsgálná a KATA jelenlegi szabályozását annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat. A kormány 2021-től változtatná meg a szabályozást, és az átalakítás várhatóan több tízmilliárd forint extra bevételt jelent majd a költségvetésnek.
Jogosulatlan versenyelőny a munkáltatóknak
„Az a probléma a KATÁ-val, hogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett katás vállalkozóként, lényegében színlelt szerződéssel alkalmazza dolgozóit. A nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll, és azok a cégek, amelyek katás egyéni vállalkozókat vesznek fel dolgozni, jogosulatlan versenyelőnyre tesznek szert”, magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
Ezt a trendet támasztja alá a Pénzügyminisztérium elemzése is, amely azt vizsgálta, milyen arányban váltak katásokká a korábban munkaviszonyban foglalkoztatottak. 2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.
„A járvány miatt kialakult gazdasági válság még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan, katásként alkalmazott egy cég. A katás vállalkozót ugyanis nem védik olyan munkajogi szabályok, mint egy munkavállalót: a szerződését azonnal fel lehet mondani” – hangsúlyozza Dr. Bákonyi László.
Reform: 3 millió forint felett 40 százalék adó
A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a kisadózó vállalkozások éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40 százalékos adó terhelje. Az adót tehát nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.
Az MKIK támogathatónak tartaná a KATA sávossá alakítását is, például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
A kormány tervezetét a napokban az Adótanácsadók Egyesülete és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is kritizálta. A javaslat a gazdaságfehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, a fiatalok körében fokozhatja az elvándorlást az országból, és újra helyzetbe hozhatja a számlagyárakat Magyarországon.
Súlyos szankciók
Dr. Bákonyi László adójogi szakértő kiemelte, hogy a törvénymódosítás végleges formájától függetlenül biztos, hogy a jövőben több NAV-ellenőrzésre számíthatnak az érintettek. A KATÁ-val trükközők már jelenleg is komoly szankciókra számíthatnak, és nem kizárt, hogy ezen a téren is szigorítás várható.
A jogviszony átminősítése miatt a munkavállaló már a jelenlegi szabályozás szerint is kötelezhető az elmaradt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére. A megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot pedig a munkáltató fizeti meg, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő le nem vont járulék miatt keletkezett adóhiányt. Az adóbírság főszabály szerint az adóhiány 50 százaléka, de akár 200 százaléka is lehet.
További érdekes cikkeink:
Figyelem! Újabb átverés terjed Magyarországon Bitcoin Revolution néven
A magyar fiatalok 55%-ának van megtakarítása, már ha hiszünk a statisztikáknak
Magyar blokklánc-világ: az Inventori határozott lépésekkel halad előre
Hungarian