Nem tetszik a svéd bankoknak a kormány tervezett bankadója. Az ország szociáldemokrata – zöld koalíciója még a múlt év végén jelentette be, hogy különadót tervez kivetni a bankszektorra mivel működése jóval nagyobb kockázatot jelent a gazdaság stabilitására, mint a többi hagyományos iparág.
“A pénzügyi krízis óriási költségekkel járt, szóval nem értelmetlen azt kérni, hogy a bankok járuljanak hozzá [a költségekhez],” nyilatkozta Asa Lindhagen Svédország pénzpiacokért felelős miniszterelnöknője és a Zöld Párt tagja. Hozzátette, a svéd bankszektor megengedheti magának a különadót. “A bankok egyértelműen jól teljesítenek. Nem mintha nehéz helyzetben lennének.”
Nem is akárhogy teljesít a Svédországban bejegyzett 125 svéd és külföldi gyökerű bank. 2019-es kimutatások alapján 2019.12.31-én 40 989 főt foglalkoztattak 1265 fiókban 4666 milliárd svéd korona (460 Mrd euró) betétet kezelve. Üzemi nyereségük elérte a 88 568 millió svéd koronát, ami aktuális árfolyamon 3050 milliárd forintnak felel meg úgy, hogy ennek a felét osztalékként a részvényeseknek fizették ki.
Ennek ellenére a svéd bankok nem repesnek a tervezett különadó miatt, ami a minisztérium szerint mindössze ~5 milliárd svéd korona extra bevételt generálna az országnak évente. Ez hozzávetőleg 72 milliárd forintnak felel meg. A szektor érdekvédelmi szervezete még hétfőn szállt bele élesen a tervezetbe, mely szerintük nagy valószínűséggel uniós törvényeket sért. Hozzáteszik, az ilyen típusú különadók hosszú távon inkább csak gyengítenék a pénzügyi stabilitást.
A miniszterelnök is támogatja a bankadót
A svéd bankszövetség kritikáját nem hagyta szó nélkül Stefan Lofven miniszterelnök se, aki a Facebookon állt ki a tervezett bankadó mellett. Kijelentette, hogy a szektor „potenciális veszélyforrás” az országra nézve és nagyon sokba kerülne az adófizetőknek egy újabb bankmentő csomag, tehát indokolt a bankokat magasabb teherviselésre kötelezni. A bankadót az ország 2022-ben tervezi bevezetni.
A bankadón egyébként már évek óta ülnek az országban. 2020-ban porolták le a régi tervezeteket és kezdtek el komolyabban újra foglalkozni a kérdéssel.
A svéd Nemzeti Adósság Hivatala is a tervezett bankadó kockázataira figyelmeztetett, a hivatal szerint az adó figyelmen kívül hagyja egy adott bank működéséből eredő kockázatokat, illetve adóelkerülés érdekében a szereplők külföldre vihetik egyes üzletágaikat.
A miniszterelnök a bankadó tervezetében erre is kitért és ugyan a korábbi célokhoz képest valamivel kisebb terhet róna ki, de cserébe a bankok Svédországon kívüli banki műveleteit is figyelembe vennék, így jött ki a 2019-es üzemi nyereségükhöz képest elenyésző 5 milliárd svéd koronás extra teher.
A svéd bankárszövetség a különadó bevezetése esetén a svéd munkahelyekre, gazdasági növekedésre és az ország versenyképességére gyakorolt negatív következményeire figyelmeztet, sőt, szerintük ez hátráltatni fogja a szektor fenntartható gazdasági modellre való állását.
“A magasabb finanszírozási költségek drágábbá teszik a Svédország számára a Párizsi Egyezmény keretében fontos klímaberuházásokat,” áll a bankárszövetség hétfői közleményében.
Kapcsolódó:
