Ki gondolta volna pár éve, hogy egy NFT azonosítású .JPG fájl a jövőben hétszámjegyű összeget is érhet. Dollárban. Ez persze egy elég leegyszerűsített leírása az NFT-k világának, de kétségtelen, hogy az utóbbi időben rengeteg különböző egyedi és meghamisítatlan azonosítóval ellátott műalkotás kelt el teljesen értelmetlen összegekért. Az NFT világban az a legszebb, hogy bármiből lehet NFT-t “csinálni”. Az NFT (Non Fungible Token, azaz kb. meghamisíthatatlan azonosító) valójában pedig nem is magára az alkotásra, hanem a hozzá rendelt azonosítóra utal.
Elvi szinten sokféle NFT tokent létre lehet hozni, ezeket pedig gyakorlatilag bármilyen blokkláncon lehet tárolni, de a gyakorlatban az NFT tokenek túlnyomó többsége az Ethereum hálózatán van jegyezve. NFT azonosítóval ellátott „alkotás” pedig lehet egy szobor, egy plakát, egy műtárgy, sőt akár egy egyszerű .JPG fájl is.
Az NFT műalkotások felemelkedését sokan a 2017, 2018-as, mostanában újra fellángoló altcoin boomhoz, és a modern művészeti alkotások elterjedéséhez hasonlítják. Egyrészt a témát a kreativitás oldaláról vizsgálva hasonlóan megfoghatatan, hogy miért fizet valaki sokmillió forintot egy olyan .JPG képért, vagy egyszerű műanyagfiguráért, ami annyit tud, hogy egy blokkláncon hozzá van rendelve egy token, ami igazolja a tulajdonosát, mint amennyire sokak számára az megfoghatalan, hogy miért fizetnek egyesek dollármilliókat egy Jackson Pollock festményért, ami úgy néz ki, mintha egy leánybúcsús társaság egy vászonra random ellőtt volna 1000 darab különböző szinű paintball golyót.
Kisebb része művészet, nagyobb része spekuláció
Ezt maguk az NFT-ket létrehozó kriptoművészek is tudják. Cryptograffiti, egy hires kriptoművész, a thedefiant.io-nak adott interjújában például úgy fogalmazott, hogy az NFT-k 99 százaléka érdektelenségbe fog süllyedni a jövőben. A leaprózódással pedig a művészethez hasonlóan csak pár tucat, részben egyediségből és tehetségből, részben szerencséből felkapott NFT alkotó fog maradni, akiknek az alkotásai a jövőben is értelmezhető összegeket fognak érni.
Ami az altcoin robbanással alkotott párhuzamot érinti, sajnos vagy nem sajnos, az NFT piacra is jellemző, hogy a vásárlók túlnyomó többsége nem azért vásárolt NFT-ket, mert tetszene neki, vagy értéket látna benne, hanem egyszerűen azért, hogy néhány héttel vagy hónappal később – vagy ha akad rá vevő, akár azonnal – haszonnal túladjon rajtuk. Mivel egyre több a spekulatív vevő, egyre több az NFT “művész” is, tehát az iparágat javarészt nem a valódi kereslet, hanem a hype tartja el. Ez pedig egy hasonlóan veszélyes és törékeny öngerjesztő folyamatot generált, mint ami sokak szerint számos altcoin esetében is megfigyelhető.
A csillagos ég a határ
Azt, hogy mekkora összegekről beszélünk jól mutatja, hogy idén a hires Christie’s aukciós ház árverésén rekordot jelentő 69 millió dollárért kelt el, egy NFT azonosítással ellátott modern műalkotás. És pont erre hívta fel a figyelmet “Cryptograffiti” is, hogy az NFT termékek kis része valóban létjogosultságot kíván magának, mint széleskörűen elismert művészet, na de mi lesz a jövőben maradék 99 százalékkal?
A nagy lelkesedés hevében pedig sokan fel sem teszik a kérdést: Mégis milyen értéket teremt, vagy miért hasznos, milyen problémára kínál megoldást, mit tesz jobbá, ha van egy 15 centis akcióhős figurám ami 10 ezer helyett 800 ezer forint, mert az Ethereum blokkláncán viszsakereshető hozzá egy token, ami kimondja, hogy én vagyok a tulajdonosa? Úgy, hogy ugyanabból a figurából létezik több tízezer másik, csak azokhoz nem tartozik token. Hogy egy random .JPG fájlról ne is beszéljünk.
Aki szeretné magát mélyebben beleásni a témába, itt írtunk egy hosszabb összefoglaló cikket, még korábban.
Ez a cikk is érdekelhet: Az Inventori NFT-piacot alakítana ki Magyarországon
