Priti Patel brit belügyminiszter jóváhagyta Julian Assange, a WikiLeaks társalapítójának kiadatását az Egyesült Államoknak. A döntés ellen a szervezet közölte: azonnal fellebbez a legfelsőbb bíróságon.
„A mai nap nem jelenti a harc végét. – áll a közleményben – Ez csak egy újabb jogi csata kezdete. Fellebbezni fogunk, a legfelsőbb bíróság felé fordulunk.” Hozzátették továbbá, hogy akinek fontos a szólásszabadság, „mélységesen szégyenkeznie” kellene amiatt, hogy a belügyminiszter jóváhagyta Assange kiadatását.
„Julian semmi rosszat nem tett. Nem követett el bűncselekményt, és nem egy bűnöző. Ő csak egy újságíró, és azért büntetik, mert a munkáját végzi – folytatták – Priti Patel hatáskörében állt, hogy helyesen cselekedjen. Most örökre úgy fognak rá emlékezni, mint az Egyesült Államok cinkosára abban, hogy az oknyomozó újságírást bűnös vállalkozásnak nyilvánítsa.”
A fellebbezés a véleménynyilvánítás szabadságához való jogra fog támaszkodni, és körbe fogja szimatolni, hogy a kiadatás politikai indíttatású volt-e. Az ausztrál írót jelenleg a londoni Belmarsh börtönben tartják fogva, miután hosszasan küzdött az igazságszolgáltatásért.
Mi áll a kiadatás hátterében?
Az ügy egészen 2010-re nyúlik vissza, amikoris a WikiLeaks nyilvánosságra hozta Chelsea Manning, az amerikai hadsereg egykori katonája történetét, valamint több mint 250 ezer amerikai diplomáciai táviratot, mely a világ vezetőinek titkos elemzéseit tartalmazó dokumentumok voltak. Az amerikai kormány akkoriban a kiszivárogtatások miatt büntetőjogi vizsgálatot indított.
2010-ben Svédországban szexuális zaklatás vádjával elfogatóparancsot adtak ki Assange ellen, aki menedékként 2012 augusztusában London nagykövetségén talált otthonára. Végül azonban letartóztatták, börtönbe került, és megindult ellene a kiadatási eljárást.
Tömeges tiltakozás Assange kiadatása ellen
Patel döntését kritikusan fogadták az Assange mellett kampányolók, újságírók, de még a parlamenti képviselők is.
„Szégyenletes, hogy Priti Patel jóváhagyta Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak. Ez veszélyes precedenst teremt a sajtószabadság és a demokrácia számára. Az amerikai hatóságok eltökéltek abban, hogy elhallgattassák őt, mert nem tetszik nekik, amit felfedett – írta Caroline Lucas, a Brighton Pavilion képviselője.
David Davis volt kabinetminiszter a következőképpen reagált a történtekre:
„Sajnos nem hiszem, hogy Assange tisztességes tárgyalásban fog részesülni. A kiadatási szerződést újra kell írni, hogy a brit és az amerikai állampolgároknak azonos jogokat biztosítson.”
John Pilger ausztrál ujságíró szerint az azonos munkakörben dolgozók veszélyben fogják magukat érezni a döntés miatt, ami „teljesen leírja a brit igazságszolgáltatást”.
„Vagy úgy felemeljük a hangunkat, mint még soha, vagy hallgatásunkkal hozzájárulunk egy hős ember halálához”.
Az ausztrál kormány úgy véli, hogy Assange ügye „túl sokáig húzódott, most már pontot kell tenni a végére”. Anthony Albanese miniszterelnök kijelentette, hogy „nem látja, mégis milyen célt szolgál a férfi folyamatos üldözése”.
Mindennek ellenére a belügyminisztérium szóvivője szerint „nem gondolják, hogy Assange kiadatása igazságtalan vagy az eljárással való visszaélés lenne”. Hozzátette, hogy továbbra is fenntartják álláspontjukat, miszerint „amíg Assange az Egyesült Államokban tartózkodik, megfelelő bánásmódban részesül”, avagy testi épségét elviekben nem fenyegeti a bíróság határozata.
