Az Európai Unió óriási ígéreteket tett Ukrajnának egy jelentős segélycsomagra, miközben a közösség súlyos gazdasági és energiaválságba keveredett. Úgy tűnik, hogy a segély mértékét jelentősen csökkentik.
Csaknem két hónappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy 9 milliárd eurónyi gyorssegélyt küldjenek Ukrajnának. Akkor azonban még nem gondolta a blokk, hogy ilyen csúnyán elharapódzik az energiaválság az EU területén. Orosz gáz alig érkezik a tagállamokban, a monetáris politikán is szigorítani kell, így benne van a pakliban, hogy a már mos kibontakozó recesszió még nagyobb méreteket ölt.
Ukrajnának sürgősen szüksége lenne a segélycsomagra. A háború sújtotta országnak havi 5 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, hogy fedezze a kiadásokat, miközben megpróbálja kivédeni Oroszország támadásait. Az ukrán központi bank továbbra is a kormány költségvetésének legnagyobb finanszírozási forrása, és egyre inkább riadalmat kelt, hogy az államadósságon keresztül nem tud készpénzt biztosítani.
„Reméljük, hogy minden partnert meg tudunk győzni arról, hogy Ukrajnának valóban szüksége van ezekre a pénzeszközökre, és az év végéig megkapjuk a makroszintű pénzügyi támogatást” – mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter egy nyilatkozatban.
Felelőtlen ígéretek?
Az Európai Bizottság májusban azt is vállalta, hogy finanszírozza az ország újjáépítésének tetemes részét, ami az ukrán kormány becslései szerint 750 milliárd dollárt tehet ki. Most viszont az a gond, hogy a válság közepette gőze nincs az EU-nak honnan teremti elő az ehhez szükséges forrást. A Bizottság komoly riadalmat keltett több tagállamban, amelyek óvakodnak az ország újjáépítéséhez szükséges hatalmas erőfeszítéstől és a lehetséges korrupciós problémáktól. Természetesen az európai lakosság is azt kifogásolja, hogy miközben minden nappal egyre nehezebb az élet, mindennek az ára az egekbe szökik, miért az EU-nak kell állnia Ukrajna újraépítését?!
A háború gazdasági következményeinek hatása nyomasztja az uniós kormányokat, ezért egyre valószínűbb, hogy a Kijevnek nyújtott támogatásokat drasztikusan csökkenteni kell.
Amikor az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön megvitatták az Ukrajnának nyújtott segélyeket, a 27 tagállam mintegy harmada arra figyelmeztetett, hogy új intézkedésekre van szükség a tömbön belül a válság által leginkább érintett, legkiszolgáltatottabb csoportok támogatására, mivel egyre több EU-s állampolgárban vált ki ellenszenvet az, hogy Ukrajna óriási segélyeket kap a közösségtől.
Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa a zárt ajtók mögött tartott ülésen elmondta a minisztereknek, hogy a nemzeti kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy a háború következményeire adott gazdasági válasz elég erős legyen ahhoz, hogy elkerüljék az európaiak felháborodását – mondta egy uniós tisztviselő. Gentiloni csütörtökön újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a kormányoknak kötelességük az országukban élő szegényebbek megsegítése, ez különösen igaz a magas közüzemi számlákra.
Németországnak sem jön be az ötlet
A minisztereknek kedden csak egy 1 milliárd eurós hitelről sikerült megállapodniuk Ukrajnának, amely a nagyobb makroszintű pénzügyi segélycsomagnak csak egy kis részlete. Az uniós vezetők által májusban elvben jóváhagyott pénzügyi csomag nagy részét hetek óta blokkolja a Bizottság és Németország közötti, a finanszírozás szerkezetével kapcsolatos nézeteltérés.
A megbeszélések állását ismerő személyek szerint a patthelyzet valószínűleg nem oldódik meg, mielőtt az EU nyári szünetre megy. Mind a 27 tagállamnak áldását kell adnia a támogatási csomag feltételeire.
Németország először arról próbálta meggyőzni a bizottságot, hogy hitelek helyett inkább támogatásokat nyújtson Ukrajna adósságterheinek enyhítésére. Berlin ezután alkudozott az uniós végrehajtó karral a kölcsönök feltételeiről.
A bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak garanciákat a kölcsönökre. Németország azonban csökkenteni akarja a felelősségvállalás mértékét, azzal érvelve, hogy a Nemzetközi Valutaalapon keresztül 1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást adott Ukrajnának – mondta egy német tisztviselő. Berlin további garanciák nyújtására szólította fel a többi tagállamot.
Az Európai Beruházási Bank által Kijevnek nyújtott 1,5 milliárd eurós hitel szintén blokkolva marad az uniós gépezeten belül, mivel a bizottság a bank szokásos műveleteihez képest nagyobb volumenű garanciákat követel. A bizottság egyik tisztviselője szerint az EU-nak biztosítania kell, hogy ukrán fizetésképtelenség esetén fel tudja vállalni a veszteségeket.
Európa növekvő gazdasági problémái a következő hónapokban még inkább megnehezíthetik a vitát. Az energetikai átállás költségei, az emelkedő árak tompítására irányuló intézkedések, a katonai kiadások szükségessége és az Ukrajnának nyújtott támogatás mind-mind komoly gondokat jelentenek az országoknak.
A helyzet még súlyosabbá válhat, ha Oroszország elzárja a gázcsapokat. „Ez a kockázat már több mint egy hipotetikus forgatókönyv, amelyre fel kell készülnünk” – mondta Gentiloni. „Tehát egy vihar lehetséges. De jelenleg még nem tartunk ott”.
