„Szegény Bob” – mondja Alexander Gruentzig, és egy próbababára mutat, amelynek jobb vállából egy csavarhúzó nyele áll ki. A bostoni Legionarius nevű startup alapítója azért szúrta le Bobot, hogy demonstrálja a rajta viselt álcázott egyenruhás ing képességeit. Ez a cég által kifejlesztett könnyű szenzoros réteget tartalmaz. Az ’okosing’ riasztást küldött egy taktikai okostelefonra, amely megmutatta a seb területét, Bob életjeleit és tartózkodási helyét. Gruentzig szerint a cél az, hogy a sebesült katonákhoz hamarabb eljusson a segítség.
A Legionarius által fejlesztett okosing
„A megelőzhető harci halálesetek kilencven százalékát a masszív vérzés okozza. Ha az első percben el tudjuk állítani a vérzést, a túlélés esélye óriási mértékben megnő.” – magyarázta Gruentzig a Legionarius vezetője. A cég a hadsereg legutóbbi XTechSearch versenyének egyik nyerteseként mutatta be a technológiáját.
Az ’okos egyenruha’, amelyet a Legionarius a U.S. Special Operations Command segítségével és nagyjából 1,1 millió dolláros kormányzati támogatással fejlesztett ki, része annak az új fejlesztési hullámnak, amely az amerikai hadseregben a katonák védelmét és fizikai állapotuk jobb valós idejű felmérését szolgáló viselhető technológiák kifejlesztésére irányul. Ez a fogyasztói okosórák és más, a megerőltetést nyomon követő fitneszeszközök hasznosítására irányuló erőfeszítésektől kezdve az agy manipulálására irányuló élvonalbeli kutatásokon át az alvás javítása érdekében végzett kutatásokig, valamint egy olyan Vasember-szerű sisak kifejlesztéséig terjed, amely felismerné a fenyegetéseket és aktiválná az agyrázkódás és az irányított energiafegyverek elleni védekezést szolgáló ellenintézkedéseket.
Ne csak a fegyvert fejlesszük, hanem a katonák állóképességét és egészségét is
„A hadsereg történelmileg úgy működött, hogy ha jobb katonát akarok belőled faragni, akkor jobb fegyvert adok neked.” – mondja Brandon Marcello sportfiziológus, aki profi csapatokkal dolgozott a teljesítmény javításán. Jelenleg ő is részt vesz a U.S. Army Futures Command programjában, az Optimizing the Human Weapon System (OHWS) nevű programban. Ez az egészséget nyomon követő viselhető eszközöket fejleszt a katonák részére. Célja: „Hogyan tudjuk most optimalizálni az embert, hogy okosabbá, halálosabbá és pontosabbá tegyük?” – mondja.
A koronavírus világjárvány felhajtóerőként szolgált ennek a trendnek a gyorsításában. A Védelmi Innovációs Egység 2020-ban több ezer Garmin okos karórát és Oura ujjgyűrűt osztott szét. Ezekkely nyomon követték a szolgálatban lévő katonák hőmérsékletét, pulzusát és vér oxigénszintjét. Az intézkedés megállapította, hogy ez 73%-os pontossággal előrejelzi a Covid-19-es eseteket. Ez egy 2018-ban a Philips Healthcare-rel közösen megkezdett, RATE (Rapid Analysis of Threat Exposure) nevű kezdeményezés kiterjesztése volt. Ez egy olyan algoritmust fejlesztett ki, amelynek célja a gyakori betegségek széles körének előrejelzése 48 órával a tünetek megjelenése előtt.
Az ’ember mint fegyverrendszer’ optimalizálásával a hadsereg vezetői azt akarták vizsgálni, hogy a viselhető eszközök felhasználhatók-e a Covid diagnosztizálására. De végül a program sokkal többet vizsgált, mint a betegségre utaló jeleket. Az elmúlt két évben az OHWS az Oura gyűrűt használta az alvás minőségének értékelésére. A Polar Grit X Pro okosórákat pedig a pulzusszám és a terhelés monitorozására használták a 10th Mountain 530 katonájából álló zászlóaljnál a New York-i Fort Drumban, illetve egy afganisztáni bázison való bevetés során. Az adatokat a Measuring and Advancing Soldier Tactical Readiness and Effectiveness (MASTR-E) elnevezésű, kapcsolódó program is felhasználta a katonák teljesítményének előrejelzésére szolgáló algoritmusok kifejlesztésére.
A fizikai sérülések mellett a pszichológiai állapot felmérése is a cél
Egységesen a MASTR-E, az OHWS és a haditengerészet és a légierő hasonló programjainak célja, hogy segítsék a parancsnokokat abban, hogy tudják, mikor hajtják túl a csapataikat, vagy mikor lehet őket keményebben edzeni. Az egyes katonák számára pedig visszajelzést adjanak olyan dolgokról, mint például, hogy a légzésük hogyan befolyásolja a lövészetüket, vagy hogy egy átmulatott éjszaka milyen hatással van a másnapi teljesítményükre.
Az adatok arra is ösztönzik a tiszteket, hogy többet foglalkozzanak a katonáikkal, és legyenek gondoskodóbbak. Ha egy katonának megemelkedett a légzése és az éjszakai szívverése, az a stressz jelzője lehet, ami figyelmeztetheti a tiszteket, hogy lépjenek közbe, mielőtt valami igazán rossz dolog történik.
A LifeLens hat évet töltött az érzékelőjének kifejlesztésével, amely állítása szerint az egészségi állapot sokféle megfigyelésére használható, az életjelektől kezdve a járási rendellenességek és a fertőzés korai jeleinek észleléséig.
Lifelens fitneszkövető okostapasz
A fogyasztói viselhető fitneszkövetőknek van értelme a kiképzés során. De nem biztos, hogy az akkumulátor élettartama elegendő egy küldetés során, és sok nem tud összekapcsolódni a taktikai kommunikációs rendszerekkel, mondja Alan Harner, az amerikai hadsereg egészségügyi felszerelés-fejlesztési tevékenységének munkatársa. Ő a termékmenedzsere annak a programnak, amely a pennsylvaniai székhelyű LifeLens Technologies startup céggel közösen egy olyan apró bioérzékelőt fejleszt ki, amelyet terepen történő bevetésre szabtak. Állításuk szerint 150 féle egészségügyi adatot képes nyomon követni, az életjelektől kezdve az alultápláltságon át az agysérülésekhez vezető robbanásnyomásokig.
Az eszköz egy ragtapasz szerű termék, amely egy hétrétegű, nyújtható áramkört tartalmaz. Közepén egy nikkel méretű korong van, amely processzort, jeladót és 72 órás üzemidejű akkumulátort tartalmaz. A mellkasra helyezik, ami pontosabb mérést biztosít az életjelekről, mint a csuklón vagy ujjon viselt viselhető eszközök. Elég kényelmes is ahhoz, hogy a felhasználók elfelejthessék, hogy ott van, mondja Landy Toth, a LifeLens vezérigazgatója.
A HRAPS (Health Readiness And Performance System) nevet viselő készüléket a Georgia állambeli Fort Benningben a hadsereg rangerjei és az amerikai különleges erőknél már kipróbálták a kiképzés során. Harner szerint ez lesz az első olyan viselhető eszköz, amely a hadsereg Program Executive Office Soldier programján keresztül szélesebb körű forgalmazásra kerül. Ez felgyorsíthatja majd a további felszerelések fejlesztését.
Vasember sisak
Cherukuri egy 1,3 millió dolláros, a haditengerészet által támogatott projektet is vezet a Rice Egyetemmel közösen, amelynek célja egy olyan futurisztikus sisak megépítése, amely a Robert Downey Jr. főszereplésével készült Marvel-filmekben népszerűvé vált Vasember sisakjához hasonlít.
A tervek szerint a sisakba apró, lencse nélküli lapos kamerákat és más érzékelőket építenek be. A sisak értelmezné a szenzorok adatait, hogy a látómezőn kívüli veszélyekre figyelmeztesse a katonákat akár egy heads-up displayen keresztül, és ők még időben ellenintézkedéseket tegyen. Cherukuri reméli, hogy az általa kifejlesztett módszerekkel nanoanyagokat manipulálhatnak elektromos mezőkkel a robbanóerők ellen és a traumás agysérülések megelőzésére. Valamint elektromágneses pajzsot állíthatnak fel az olyan irányított energiafegyverek ellen, mint amilyeneket a Havanna-szindróma hátterében is feltételeznek.
Az első kifejlesztett verzió egy Mark 1-es sisak, amely a célként kitűzött három kilós súly kétszerese még. Cherukuri szerint a nehézségek között jelenleg az érzékelői információk értelmezéséhez szükséges intelligencia kifejlesztése és annak kitalálása szerepel, hogyan lehet a sisakot elegendő energiával ellátni.
A cikk eredeti verzióját az amerikai Forbes magazinban olvashatjátok el.
