Az Európai Bizottság május 2-án jóváhagyta a holland kormány tervét, amely bizonyos esetekben kártalanítaná az állattenyésztőket, ha azok beleegyeznek abba, hogy önként bezárják állattenyésztő gazdaságaikat a nitrogén szennyezés csökkentésére irányuló holland erőfeszítések részeként.
Az LBV és LBV plus elnevezésű új „rendszerek” keretében a gazdáknak bele kell egyezniük abba, hogy véglegesen és visszafordíthatatlanul leállítják működésüket, és nem kezdik el ugyanazt a tenyésztési tevékenységet máshol Hollandiában vagy az Európai Unión belül bárhol máshol. Hollandia a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre.
A „programok” 2028 februárjáig tartanak, és a hollandiai „túlterhelt Natura 2000 területeken” működő kis- és közepes méretű állattartók számára lesznek megnyitva. Ezen túlmenően csak azok a mezőgazdasági termelők lesznek jogosultak a programokra, akik bizonyítani tudják, hogy a termelés önkéntes beszüntetését megelőző öt évben folyamatosan működtették gazdaságukat.
A két holland program összköltségvetése megközelítőleg 1,47 milliárd euró, és része a kormány a nitrogénlerakódás csökkentésére irányuló terveinek a természetvédelmi területeken. Az 500 millió eurós LBV-program keretében a holland gazdák közvetlen támogatás formájában „akár 100 százalékos” kompenzációt is kaphatnak a tejelő szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztő telepek bezárása miatt keletkező veszteségekért – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Kompenzáció a „zöld bónusz”
A közlemény szerint ez a kártalanítás a termelési kapacitás és a termelési jogok elvesztését fedezi. A finanszírozás azonban attól függ, hogy a bezárásra ítélt gazdaság hol található.
A 975 millió euró értékű LBV-plusz program keretében, amely „a csúcsterhelést okozó, évente magas, nitrogén mennyiséget kibocsátó mezőgazdasági telepek”, köztük a tejelő szarvasmarhát, sertést, baromfit és borjút tenyésztő gazdák számára lesz nyitott, a gazdáknál felmerülő veszteségek „akár 100 százalékát” közvetlen támogatással fogják kompenzálni.
Egyes gazdák azonban a tisztviselők szerint a termelési kapacitás elvesztése miatt akár 120 százalékos kompenzációt is kaphatnak a rendszer keretében.
Az Európai Bizottság közleményében megjegyezte, hogy ha a bezárásokra környezetvédelmi okok miatt kerül sor, a tagállamok a vagyonérték-veszteségért járó kártérítésen felül további 20 százalékos „zöld bónuszt” adhatnak a gazdálkodóknak.
A holland mezőgazdasági export értéke tavaly 122,3 milliárd euró volt a nemzeti statisztikai hivatal szerint.
„Szükséges és megfelelő” lépés az EU szerint
Az Európai Bizottság szerint bizonyos nagy nitrogénszennyezést okozó létesítmények bezárása „szükséges és megfelelő” ahhoz, hogy „javuljanak a célterületek környezeti feltételei, és lehetővé váljon a magas színvonalú, fenntartható és környezetbarát termelés”, valamint hogy segítsen elérni a szakpolitikai célkitűzéseket, mint amilyeneket például az European Grean Deal megállapodásba is belefoglaltak.
A bizottság azt is megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kompenzáció „arányos„, mivel „a szükséges minimumra korlátozódik„. A kompenzáció „olyan pozitív hatásokat eredményez, amelyek ellensúlyozzák a verseny és a kereskedelem esetleges torzulását az Európai Unióban”.
„Az általunk ma jóváhagyott 1,47 milliárd eurós holland program megkönnyíti a természetvédelmi területeken jelentős nitrogénlerakódást okozó állattartó telepek önkéntes bezárását.” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke közleményében. „A rendszerek javítani fogják a környezeti feltételeket ezeken a területeken. Egyúttal elősegítik a fenntarthatóbb és környezetbarátabb termelést az állattenyésztési ágazatban, a verseny indokolatlan torzítása nélkül.” – tette hozzá Vestager.
A keddi sajtóközlemény nem közölte, hogy mi történik azokkal a gazdákkal, akik nem hajlandók önként feladni a gazdálkodásukat.
Nyomás alatt álló holland gazdák
Hollandia-szerte tiltakozások törtek ki tavaly, amikor a kormány eredetileg bejelentette azt a tervet, hogy 2030-ig több mint 50 százalékkal csökkentik a nitrogénkibocsátást országos viszonylatban, beleértve a mezőgazdasági üzemekét is. Mark Rutte miniszterelnök kormánya világossá tette, hogy a kormány célkitűzései alapján „nem minden holland gazdálkodónak van jövője”.
A The Epoch Timesnak tavaly nyilatkozó egyik hollandiai tejtermelő kifejtette, hogy 95 százalékkal kellene csökkentenie állatállományát, hogy megfeleljen a kormány új környezetvédelmi előírásainak.
Egy másik pedig úgy nyilatkozott, hogy a kormány arra kényszerítette, hogy a foszfát csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként megszabaduljon 12 tehéntől. Ezután aggodalmát fejezte ki, hogy be kell zárnia a gazdaságát, ha még több tehéntől kell megszabadulnia.
Eva Vlaardingerbroek holland politikai kommentátor szerint a terv szerint a kormány mintegy 3000 holland gazdát vásárolhat ki.
„Így csinálják: kést nyomnak a gazdák torkához. Gondoskodnak róla, hogy ne újítsák meg az engedélyeiket, naponta új szabályokkal és korlátozásokkal gyötrik őket. Majd felajánlanak nekik egy alamózsiát, tudván, hogy sokan puszta kétségbeesésből fogják elfogadni. Ez az egész annyira aljas.” – írta Vlaardingerbroek kedden a Twitteren.
Vlaardingerbroek megkérdőjelezte annak jogszerűségét is, hogy megtiltják a földjeik eladásába beleegyező gazdáknak, hogy más uniós országokban kezdjék újra az életüket.
„Az EU egész eszméjének a szabad mozgásról és a munkavállalók szabadságáról kellett volna szólnia. Ez valami olyan dolog, mint amilyen a szovjet időkben volt.” – tette hozzá Vlaardingerbroek.
