Egyre aggasztóbb a demográfiai helyzetben hazánkban. Egész Európában ún. demográfiai tél jött el az elöregedés, a drámain alacsony gyermekvállalási kedv és születés, valamint a korai elhalálozás miatt. Az egész társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer kerülhet veszélybe nem is olyan soká.
Magyarország is beállt a sorba, már ami a születésszám csökkenését és a társadalom totális elöregedését illeti. Egyre kevesebben vagyunk és nincs utánpótlás. Természetesen nem arról van szó, hogy egy reggel arra ébredünk, hogy magyarok százezrei tűntek el, de egy hosszú, évek óta tartó folyamat végén drámaian kevesen leszünk. A szülőképes korú férfiak és nők csökkenő száma elkerülhetetlenül magával hozza a gyermekek számának csökkenését, ami miatt egyre több bölcső marad üresen, egyre kevesebb munkaképes felnőtt lesz, ezzel együtt pedig egyre kevesebb adófizető ember.
A következő években a baby boom generáció nyugdíjba vonulása miatt drámain megnő a nyugdíjasok száma, a felosztó-kirovó rendszerben a járulékfizetők száma ezzel együtt csökkenni fog, mert már évekkel ezelőtt sem született megfelelő számú gyermek. Ha kevesebb a dolgozó, adófizető ember egyszerűen fenntarthatatlan a mai társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer. A nyugdíjrendszer problémáin kívül pedig gazdasági visszaesés is bekövetkezhet, hiszen ha nincs elég fiatal munkaerő, bizonyos iparágak dolgozók nélkül maradhatnak. Ha nincs elég hazai, fiatal dolgozó, akkor az országok vagy a nyugdíjkorhatár kitolásával vagy pedig a külföldről „importált” bevándorlókkal próbálják meg ellensúlyozni a helyzetet, ami ma már nemcsak a nyugati országokban bevett szokás, hanem kishazánkban is. Csak hogy egy példát említsünk Angela Merkel legalább 800 000 szíriait fogadott be, hogy némiképp kielégítse a munkaerőpiaci igényeket.
Bár nem vígasz, nem Magyarország az egyetlen, amely nem tudná fenntartani a mai rendszert. Egyetlen társadalom sem képes sokáig elviselni azt a helyzetet, amelyben a járulékfizető generációk száma csökken, míg a nyugdíjban részesülőké nő. Egyes szakértők úgy vélik, hogy elkerülhetetlen lesz a munkaerőpiacon való részleges jelenlét, a társadalmi és termelési életben való aktív részvétel, a képzésekben való részvétel, akár 70 éves korig és még azon túl is. A mai 40 évesek tehát nem dőlhetnek hanyatt még idősebb korunkban se, őket valóban a munkahelyükről vihetik a temetőbe.
Az idősek számának a munkaképes korú népességhez viszonyított növekedése nemcsak a jóléti rendszerre van hatással. Az elöregedés negatív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, csökkenti a gazdaságban a tőkefelhalmozás ütemét, és a magánberuházások értékének csökkenéséhez vezethet a nyugdíjcélú megtakarítások növekvő súlya miatt. Egy 2013 és 2023 között készített felmérés szerint a munkaerő túlkínálat (magas munkanélküliségi ráta) helyett a munkaerő-keresleti túlkínálat (magas üres álláshelyek aránya) alakult ki. Ez pedig az elkövetkezendő években egyre nagyobb problémát fog okozni.
A megoldást erre az igen összetett problémára eddig egyetlen fejlett ország sem találta meg. Bár – ahogyan hazánkban is – léteznek bónuszok, adókedvezmények, melyekkel ösztönöznék a gyermekvállalást, már elindultunk egy olyan lejtőn, amire egy CSOK vagy egy bőkezűbb anyasági támogatás nem jelent gyógyírt.
