A Marylandi Egyetem Környezettudományi Központja által kifejlesztett interaktív internetes alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a világ 40 581 pontján és 5323 metropoliszában összevessék az egyes városok várható jövőbeli éghajlatát egy másik hely jelenlegi éghajlatával. Ezzel összehasonlítható képet kaphatnak arról, hogy mi várható a jövőben azon a helyen, ahol élnek.
Az éghajlatváltozás hatásai a mindennapjainkra
Az éghajlatváltozás a világ minden térségét érinti. Lehet, hogy ezek a változások már a te otthonodban is észlelhetők, s talán elgondolkodtál, vajon a jövőben milyen lesz az éghajlat ezen a világrészen? Mennyire lesznek melegek a nyarak? Lesz-e még olyan tél, amikor havazni is fog? Milyen irányba változhat a dolgok menete, ha lépéseket teszünk a üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében? A webalkalmazás ezekre a kérdésekre segít választ adni.
Magyarországon például olyan lesz az időjárás Budapesten 60 év múlva, mint amilyen most Olaszországban, Bologna mellett. Szegeden pedig olyan meleg lesz, mint Macedóniában.
A Washingtonban élőknek Észak-Louisianába kell utazniuk, hogy a jövőre kíváncsiak. Washingtonban 50 év múlva várhatóan 11,5 fokkal lesznek melegebbek a nyarak. Aki Sanghajban él, annak Észak-Pakisztánba kell utaznia, hogy „letesztelje”, milyen lehet majd Sanghaj éghajlata 2080-ban.
„Az északi félteke városai 50 éven belül nagy változásokat tapasztalnak meg. Olyanok lesznek, mint a déli városok most. Minden, ami az éghajlatot illetően vár ránk, az egyenlítő felé mozdul el” – mondta Matthew Fitzpatrick professzor. „És minél közelebb kerülünk az egyenlítőhöz, egyre kevesebb éghajlati egyezés a Föld olyan részein, mint Közép-Amerika, Dél-Florida és Észak-Afrika. Jelenleg nincs is olyan hely a bolygón, amely szemléltethetné, hogy milyenné változnak ezek a helyek a jövőben”.
A klímaváltozás helyalapú elemzése
Fitzpatrick professzor az éghajlati analóg térképezést használta, hogy az éghajlatváltozás helyalapú megértését biztosítsa. Egy olyan statisztikai technikáról van szó, amely képes összevetni egy hely (például a város, ahol élünk) várható jövőbeli éghajlatát egy másik, ismert hely jelenlegi éghajlatával. Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos értékeléssel foglalkozó szerve, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb rendelkezésre álló adatait használta fel arra, hogy két különböző forgatókönyv szerint szemléltesse a 30 év alatt várható hőmérséklet-változást.
Mivel a szóban forgó kérdésekre adott válasz attól függ, hogy az éghajlat várhatóan hogyan változik, és e változások konkrét jellege bizonytalan, az alkalmazás tartalmazza mind a magas, mind a csökkentett kibocsátási forgatókönyvekre, valamint több különböző éghajlat-előrejelző modellre vonatkozó eredményeket. Az alkalmazás révén feltérképezhetjük, hogy a különböző forgatókönyvek és modellek közül melyek illeszkednek a legjobban a mi városunkhoz. Megvizsgálhatjuk a településünk jelenlegi és jövőbeli éghajlata közötti eltéréseket is (az egyes kibocsátási forgatókönyvekre vonatkozó öt előrejelzés átlaga alapján).
Az első forgatókönyv, amelyet a felhasználók kereshetnek, hasonló a jelenlegi pályánkhoz, és nagyon magas üvegházhatású gázkibocsátást feltételez, amelyben a bolygó az évszázad végére körülbelül 9 Celsius-fokos felmelegedéssel számol. E forgatókönyv szerint a Föld melegebb lenne, mint az elmúlt évmilliók során bármikor. A második forgatókönyv hasonló ahhoz, amit a bolygó akkor tapasztalhatna meg, ha a nemzetek az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljait követnék. E forgatókönyv szerint az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali és drasztikus csökkentésének köszönhetően a bolygó körülbelül mindössze 3 Celsius-fokkal melegedne.
„Bízom benne, hogy továbbra is napvilágra kerülnek az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatások. Remélem, hogy ez segít az embereknek jobban megérteni a hatások nagyságrendjét, és azt, hogy a tudósok miért aggódnak ennyire” – mondta Fitzpatrick.
