Dánia példátlan lépésre készül az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 2030-tól a mezőgazdasági termelőknek tehenenként körülbelül 95 euró szén-dioxid-adót kell majd fizetniük. A meglepő lépés célja a mezőgazdasági ágazatból származó kibocsátások csökkentése, de máris vitákat vált ki. Hogyan fog működni ez az adó, és milyen hatással lesz a tejiparra és az éghajlatra?
A dán kormány most állapodott meg a világ első mezőgazdasági szén-dioxid-adójának bevezetéséről. Ez egy történelmi jelentőségű döntés, amely része annak a szélesebb körű tervnek, amelynek keretében 3,7 milliárd dollárt kívánnak környezetvédelmi intézkedésekbe, például az erdőtelepítésbe és a vizes élőhelyek létrehozásába fektetni.
Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter eltökélt:
„A mai megállapodással milliárdokat fektetünk be a dán vidék utóbbi idők legnagyobb átalakításába. Ugyanakkor mi leszünk az első olyan ország a világon, amely szén-dioxid-adót vet ki a mezőgazdaságra.”
A szén-dioxid-adó 2030-ban lép hatályba. Kezdetben 40 eurót kell fizetni jószágonként, majd ez az összeg 2035-re 100 euróra emelkedik. A mezőgazdasági termelők 60%-os adókedvezményben részesülnek. Figyelembe véve, hogy egy dán tejelő tehén évente átlagosan 5,6 tonna CO2-t bocsát ki, a gazdák 2030-ban tehenenként 93 eurót fognak fizetni, ami 2035-re 220 euróra emelkedik.
Vegyes reakciók
A dán tejipar óvatos optimizmussal fogadta a megállapodást és annak célkitűzéseit. Peder Tuborgh, Európa legnagyobb tejipari csoportjának, az Arla Foodsnak a vezérigazgatója pozitívnak nevezte a megállapodást, de hangsúlyozta, hogy azokra a gazdákra, akik „valóban mindent megtesznek a kibocsátás csökkentése érdekében”, nem kellene kivetni az adót.
Másrészről viszont egyes gazdák dühösek, alig néhány hónappal azután, hogy Európa-szerte hatalmas tiltakozás indult a klímavédelemmel kapcsolatos intézkedések nyomán. A Bæredygtigt Landbrug dán mezőgazdasági termelői csoport „ijesztő kísérletnek” nevezte az intézkedéseket, és aggodalmának adott hangot, hogy a megállapodás akadályozhatja a mezőgazdaságba történő zöld beruházásokat.
Az adó bevezetése kísérlet arra, hogy kezeljék a mezőgazdaság éghajlatra gyakorolt jelentős hatását. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az állattenyésztés 2015-ben a globális kibocsátás mintegy 12%-áért volt felelős.
Torsten Hasforth, a dán Concito zöld közgazdásza kifejtette:
„Az adó célja, hogy az ágazatot arra ösztönözze, hogy keressen megoldásokat a kibocsátás csökkentésére. Ez magában foglalhatja az állattartás megváltoztatását vagy a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok bevezetését.”
Egy ilyen intézkedés egyrészt ösztönözheti az innovációt a mezőgazdasági ágazatban, és a gazdákat fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazására késztetheti. Másrészt azonban fennáll a veszélye, hogy nyomást gyakorolhat a kistermelőkre, és befolyásolhatja a tejtermékek árát.
