A piac széles körben arra számít, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a szeptemberi ülésén további kamatcsökkenés mellett fog dönteni. Ez a lépés a várakozások szerint az euró további gyengüléséhez vezethet.
David Adams, a Morgan Stanley vezető devizapiaci elemzője szerint az intézkedés következményeként az euró az év végére akár 1,02-re is csökkenhet az amerikai dollárral szemben, ami mintegy 7%-os leértékelődést jelentene. Úgy véli továbbá, hogy a dollár erősödéséhez az amerikai választások is hozzájárulnak majd. Ezzel párhuzamosan a politikai bizonytalanságok Európában, különösen Franciaországban és Németországban, további nyomást gyakorolhatnak az euróra.
A napokban egyébként kiderült, hogy több ország is időt kért az Európai Bizottságtól, hogy benyújtsa adósság- és hiánycsökkentési terveiket. Az államok között van Magyarország és Franciaország is, amely idén várhatóan a GDP legalább 5,6%-át kivető hiánnyal szembesülhet, s a helyzetet tovább bonyolítja, hogy két hónappal a választások után még mindig nincs stabil kormány. De Németország gazdasági teljesítménye is aggasztó, a második negyedévben a GPD ugyanis visszaesett, ami recessziós félelmeket keltett.
A Bloomberg által megkérdezett devizapiaci elemzők közül sokan osztják Adams véleményét, míg mások arra számítanak, hogy az euró erősödhet az év végére, s az árfolyam akár 1,11 dollár is lehet. Jelenleg az EUR/USD árfolyam egyébként 1,11038 körül mozog.
Mi történik az euróövezetben?
A kamatcsökkentések előnyei közé tartozhat, hogy csökkenthetik a finanszírozási költségeket, ezáltal ösztönözhetik a beruházásokat. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg az importált infláció növekedésének kockázata is fennáll. Mindemellett az eurózóna inflációs nyomása továbbra is jelentős, s a számok további aggodalomra adhatnak okot, mivel túlléphetjük az inflációs célkitűzéseket. A Reuters augusztus 30. és szeptember 5. között végzett felmérése szerint az euróövezetben 30%-os valószínűséggel várható recesszió a következő két évben, ami tovább erősítheti a monetáris politika enyhítésének szükségességét.
Ami Magyarországot illeti, az MNB hivatalos adatai szerint a júliusi növekedést követően ismét csökkent a magyar infláció, és a tavaly augusztusi szinthez képest csupán 3,4%-kal drágult az élet. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
