A magyar átlagfizetések jelentős nominális növekedést értek el az elmúlt tíz évben. A béremelkedés részben az infláció és a fogyasztói árak növekedése miatt vált ennyire hangsúlyossá, ugyanakkor a gazdaság teljesítménye is nagy mértékben hozzájárult az emelkedéshez.
A 2024 augusztusában mért havi átlagbér az egy évvel korábbihoz képest közel 14%-kal emelkedett. A bruttó átlagkereset 636 700 forint volt, ennek a nettója pedig 438 400 ezer forint.
Jelentősen nőtt a havi átlagkereset
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar átlagkereset 13,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A közel 4,8 millió foglalkoztatott átlagkeresete bruttó 636 700 forint volt, aminek a nettója majdnem 440 ezer forint. A KSH adatai szerint a reálkereset egy év alatt 9,4%-kal nőtt, ami a visszaszoruló inflációnak köszönhetően kifejezetten pozitív.
A bruttó kereset mediánértéke, ami ketté bontja a munkavállalók keresetét, 524 100 forint. Ennél az értéknél a foglalkoztatottak egyik fele kevesebbet, másik fele többet keres. A mediánkereset nettó értéke 362 900 forint volt, ami 16,5%-kal haladta meg az előző évben mértet.
Az átlagkereset alakulása az elmúlt tíz évben
2014 és 2024 között a magyar átlagfizetések jelentős emelkedést mutattak. Míg tíz éve a bruttó átlagkereset csupán 237 700 forint volt, mostanra ez az összeg 636 700 forintra nőtt. Ez a közel háromszoros növekedés nominálisan rendkívül pozitívnak tűnhet, ugyanakkor az elmúlt években mért infláció tudatában már nem olyan biztató a helyzet.
A magyar inflációs mutató 2014 és 2020 között viszonylag mérsékelt maradt. A 0% és 3,4% közötti éves infláció a COVID-19 járvány után gyors emelkedést mutatott. A járványkezeléshez kapcsolódó gazdasági sokkhatások, valamint az orosz-ukrán háború következtében 2022-ben az infláció rekordmagas szintet ért el. A fogyasztói árak 14,5%-os növekedése 2023-ban tovább súlyosbodott és elérte a 17,6%-os növekedést.
Az energiaárak megemelkedése, az ellátási láncok zavarai, valamint a forint árfolyamának folyamatos gyengülése az elmúlt években jelentős reálbércsökkenéshez vezettek. Az éves infláció tudatában a reálbér 67%-kal nőtt az elmúlt tíz évben, az infláció mérséklődésével pedig a következő években tovább nőhetnek a keresetek.
Kilátások a következő évekre
A magyar átlagkeresetek a következő években az előrejelzések szerint növekedhetnek, de reálértékben mérve a felzárkózás az európai uniós átlaghoz képest lassú maradhat. Magyarország az EU-s rangsor alsó harmadában helyezkedik el az átlagkeresetek tekintetében. Míg a nominális bérek nőttek, a reálbérek a magas infláció miatt csökkentek.
az EU átlagkeresetéhez való felzárkózás esélye attól függ, hogy mennyire sikerül a mérséklődő inflációt még jobban visszaszorítani, illetve, hogy a magyar gazdaság növekedése fel tud-e gyorsulni. Ha a jelenlegi gazdasági környezetben jelentős strukturális változások történnek, van rá esély, hogy a különbség csökkenjen.
