Egy új tanulmány szerint potenciális egészségügyi kockázatok kapcsolódnak a karragénhez (vörös algából származó adalékanyag), amelyet sűrítőként használnak számos élelmiszerben, például fagylaltokban és növényi alapú tejekben.
A kutatók megállapították, hogy a vizsgálatban részt vevő túlsúlyos emberek, akik karragént tartalmazó ételeket fogyasztottak, inzulinrezisztenssé váltak, és több gyulladás jeleit mutatták.
„Túlsúlyos résztvevőknél a karragén-expozíció az egész testre kiterjedő és a máj inzulinérzékenységének csökkenését eredményezte” – írták a tanulmány szerzői, hangsúlyozva, hogy további vizsgálatokra van szükség az olyan élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban, amelyeket a fogyasztók ártalmatlannak tekintenek.
A karragén hatása az inzulinérzékenységre és a gyulladásra
A BMC Medicine folyóiratban a közelmúltban megjelent kutatás randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat volt, amelyben 20 fiatal, egészséges férfi vett részt. A résztvevők kétszer napi 250 milligramm karragént vagy placebót kaptak két héten keresztül.
A tanulmány kulcsfontosságú eredményei közé tartozott az inzulinérzékenység különböző tesztekkel, például az orális glükóztolerancia-teszttel történő mérése. Bár az összes résztvevő esetében nem mutatkoztak jelentős különbségek az inzulinérzékenységben, figyelemre méltók voltak a testtömeg-index (BMI) és a karragén vagy placebo-expozíció közötti interakciók.
A túlsúlyos embereknél a karragén alacsonyabb inzulinérzékenységhez, megnövekedett agyi gyulladáshoz és magasabb gyulladásos markerek szintjéhez (C-reaktív fehérje és interleukin-6) vezetett. Emellett a karragén fokozott béláteresztéssel is összefüggésbe hozható, ami arra utal, hogy az emésztőrendszer könnyebben engedi át az anyagokat a véráramba. A tanulmány továbbá immunsejt-aktivációt és a fehérvérsejtekből származó proinflammatorikus fehérjék megnövekedett szintjét mutatta ki karragén-expozíció után.
Korábbi kutatások már kimutatták a karragén kapcsolatát fokozott metabolikus kockázatokkal, gyulladással és bélrendszeri problémákkal, azonban az ezek mögött meghúzódó pontos molekuláris mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Bár az állatkísérletek már korábban is utaltak arra, hogy a karragén glükóztolerancia-csökkenést idézhet elő, és súlyosbíthatja a magas zsírtartalmú étrend káros hatásait, ez a tanulmány az egyik első klinikai vizsgálat, amely az adalékanyag emberi glikémiás válaszára gyakorolt hatását vizsgálta.
A kutatók további vizsgálatokat sürgetnek a karragén és hasonló adalékanyagok hosszú távú egészségügyi hatásainak feltárása érdekében, különösen a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából magasabb kockázatú populációkban.
Hogyan kerülhetjük el a karragént?
A karragén meglehetősen gyakori a nagyon feldolgozott élelmiszerekben, például tejtermékekben (csokoládétej, fagylalt) és növényi alapú tejekben – mondta Stephanie Schiff, a Huntingdon Kórház (Northwell Health, New York) regisztrált dietetikusa és cukorbetegség-kezelési szakértője a The Epoch Timesnak.
A szakértő szerint az adalékanyag könnyen elkerülhető, ha a fogyasztók természetes, minél kevésbé feldolgozott élelmiszerekre alapozzák étrendjüket.
„Ha egy élelmiszert gyárban állítanak elő, és olyan összetevőket tartalmaz, amelyek nem ismerősek vagy nehezen kiejthetők, akkor valószínűleg erősen feldolgozott, és tartalmazhat karragént” – magyarázta Schiff. „Ha egy csomagolt termék krémes vagy sűrű, ellenőrizze a címkét; lehet, hogy karragént tartalmaz.”
Bár a karragént az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyta, az adalékanyagnak nincs tápértéke. Schiff egy teljes értékű, növényi alapú étrendet ajánlott, amely elkerüli a karragént és más egészségtelen adalékanyagokat. Alternatívaként olyan anyagokat, mint a gellán, szentjánoskenyér, guár és xantán gumi is lehet használni karragén helyett, amelyek nem járnak hasonló egészségügyi kockázatokkal. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az organikus minősítés nem garantálja, hogy a termék karragénmentes.
Az átlagos nyugati étrend karragéntartalma 250 milligrammtól 2-4 grammig terjedhet személyenként naponta. A kutatások szerint a karragén a negyedik leggyakrabban fogyasztott élelmiszer-adalékanyag a Crohn-betegséggel küzdő gyermekek körében.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) jelenleg engedélyezi a karragén használatát organikus élelmiszerekben, annak ellenére, hogy a Nemzeti Organikus Szabványügyi Tanács (NOSB), egy szövetségi tanácsadó testület, ellenzi ezt.
Nem a karragén az egyetlen aggályos adalékanyag
Schiff szerint a fogyasztóknak tisztában kell lenniük más, feldolgozott élelmiszerekben gyakran előforduló adalékanyagokkal is, többek között:
- Nátrium-nitrit: Feldolgozott húsokban található, és többféle rák kockázatával hozható összefüggésbe, ha hevítik.
- Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup: Ez az édesítőszer súlygyarapodással, cukorbetegséggel és gyulladással áll kapcsolatban.
- Transzzsírok: Hidrogénezett és részben hidrogénezett olajokban található, és növelheti a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség kockázatát.
- Mononátrium-glutamát (MSG): Az MSG érzékeny egyéneknél izzadást, kipirulást, zsibbadást, szívdobogást és bizsergést okozhat.
Érdekelhet még: Hamburgeren és fánkon élt, megvakult a 12 éves fiú
Hungarian 