Ismered a pí-t és annak jelentőségét? Itt egy másik fontos állandó, amiről garantáltan nem hallottál még

2025.03.16.
Olvasási idő: 3 perc

Sokan tudják, hogy a pí a kör kerületének és átmérőjének aránya. De mi a helyzet az „e” nevű matematikai állandóval? Bár az „e” kevésbé ünnepelt, mint a pí, valójában legalább annyira alapvető szerepet tölt be a matematikában, különösen a növekedési és csökkenési folyamatok leírásában. Nézzük meg, miért érdemel sokkal több figyelmet ez a rejtélyes szám!

Mi is pontosan az „e”?

Az „e” körülbelül 2,718, és az egyik legismertebb transzcendens szám, amely a természetes logaritmus alapja. De nem csupán egy matematikai érdekesség – ez az állandó kulcsfontosságú minden olyan folyamatban, ahol valami folyamatosan növekszik vagy csökken. Ilyenek például a baktériumtenyészetek szaporodása, a radioaktív bomlás vagy éppen a kamatos kamat számítása.

Kamat, kamatos kamat és az „e”

Vegyünk egy klasszikus példát: van 100 000 forintunk, amit évi 10%-os kamatra helyezünk el. Ha csak évente egyszer számítjuk a kamatot, az év végére 110 000 forintunk lesz. Ha azonban félévente kamatozik, akkor a féléves kamat 5%, így hat hónap után 105 000 forintunk lesz. A következő félévben már ennek az összegnek az 5%-át kapjuk, vagyis 5 250 forintot – így év végére 110 250 forintunk lesz.

Minél gyakrabban kamatozik a pénz, annál magasabb lesz az év végi összeg. Ha havonta, hetente vagy akár naponta történik a kamatozás, akkor a végösszeg egyre jobban közelít egy határértékhez – ez pedig nem más, mint a számításokban megjelenő „e”.

Az „e” határa: miért nem növekszik tovább?

Képzeljük el, hogy 100%-os hozamot szeretnénk elérni egy év alatt. Ha évente egyszer számolunk kamatot, az összeg megduplázódik, vagyis (1+1)^1 = 2. Ha kétszer számoljuk, akkor (1+1/2)^2 = 2,25. Ha ezt a képletet (1+1/n)^n alapján egyre nagyobb n értékkel alkalmazzuk, akkor az eredmény egyre közelebb kerül az „e” értékéhez.

Ha például n=1 000, az eredmény 2,7169. N=100 000 esetén már csak 2,71814. Látható, hogy bármennyire is növeljük a kamatozások számát, az összeg egy ponton túl már alig nő – és ez a pont az „e” értéke körül van.

Az „e” skálázhatósága: különböző mértékek és időtartamok

Az „e” segítségével bármilyen kamatozást vagy csökkenést le tudunk írni. Tegyük fel, hogy 10%-os éves kamatunk van: ekkor a képletünk 100 000 x e^0,10, ami körülbelül 110 500 forintot ad. Ez a maximum, amit az adott kamatláb és időtartam mellett elérhetünk. Ha ötéves időtávban gondolkodunk, akkor 100 000 x e^(0.10 x 5) = 164 870 forint – ami azt mutatja, hogy az „e” idővel exponenciálisan növeli az értéket.

Nemcsak növekedés, hanem csökkenés esetén is használható az „e”. Például ha van 120 gramm radioaktív anyagunk, amely évente 50%-kal bomlik, akkor három év múlva mennyi marad belőle? Az „e” segítségével: 120 x e^(-0.5 x 3) ≈ 26,8 gramm. A bomlás mértéke idővel lassul, mivel mindig az aktuális tömegből számoljuk a százalékot – ez is egy exponenciális folyamat, csak a csökkenés irányába.

Miért nem ismerjük jobban az „e”-t?

Az „e” számmal kapcsolatos egyik probléma az, hogy nincs megkülönböztethető, egyedi neve. Míg a „π” egy karakteres görög betű, az „e” egyszerűen csak egy betű, amely sokszor keveredik Euler, Napier, vagy Bernoulli nevével. Pedig alkalmazási területei igen széleskörűek, és a matematikában, fizikában, statisztikában, közgazdaságtanban is kulcsszerepet tölt be.

Összegzés

Az „e” nemcsak egy szám a sok közül – kulcsfontosságú eszköz, amely segít modellezni a valós világot: növekedést, csökkenést, pénzügyi kamatozást, vagy éppen elektromos áramkörök működését. Bár a legtöbb ember hallott róla, sokan nem értik, miért is olyan fontos. Pedig az „e” olyan, mint a matematika rejtett motorja – csendben, de hatékonyan mozgatja az univerzum számos folyamatát.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

Kina, hadsereg, robotfarkas

Fegyveres robotfarkasokat tesztel a kínai hadsereg

Míg nemrég még a Kawasaki fejlesztésén ámuldozott a világ – egy olyan robotlovon, amely hegyoldalakon és patakokon is képes átvágni –, most a kínai hadsereg mutatott valami egészen mást: robotfarkasokat. A fegyverrel
Simpson poén

Elképesztő kutatómunka állt egyetlen poén mögött

Meglepő módon egyetlen poén is több hétnyi kutatómunkát jelentett a The Simpsons legendás forgatókönyvírója számára. Josh Weinstein elárulta: egy 28 éves vicchez olyan aprólékos kutatásra volt szükség, ami szinte filmbe illő. Amikor
nukleáris háború

Mennyi ideig tartana egy nukleáris háború?

Az Egyesült Államok reakciója egy nukleáris támadásra szigorúan titkos, de a Washington Post lépésről lépésre rekonstruálta, mi történne, ha egy ellenséges ország nukleáris rakétát lőne Amerika felé. És eljő az apokalipszis! Mi
lengyel piramisok

Ősi „lengyel piramisokat” tártak fel

Lengyelország középső részén, egy természetvédelmi területen újabb ősi megalitikus síremlékeket tártak fel – ezek az impozáns, több mint 5500 éves építmények méretük miatt a „lengyel piramisok” nevet kapták. Titokzatos sírhalmok Poznańi régészek
ősi technológia

10 ősi technológia, ami megkérdőjelezi történelmünket

Sokan úgy gondolják, hogy a technológiai fejlődés csak az ipari forradalommal kezdődött. Mégis akadnak olyan régészeti leletek, amelyek arra utalnak: ősi civilizációk már több ezer évvel ezelőtt is meglepően fejlett eszközöket használtak
hu_HUHungarian