A körülbelül 150 fős tömegsírban 20 és 30 év közötti férfiak maradványait találták meg, és mindannyian egy csata áldozatai lehetnek.
Valamikor az első század közepe és a második század eleje között római harcosok a Duna közelében csaptak össze a germánokkal. A csata bizonyítékai közel kétezer évvel később kerültek napvilágra, amikor egy bécsi sportpálya felújítása során tavaly októberben tömegsírra bukkantak az építőmunkások.
Bécs város régészeti osztálya kimutatta, hogy az emberi maradványok valószínűleg a csatában elhunyt római légiósokhoz tartoznak.
„Bécsben az ember mindig felkészült arra, hogy római kori nyomokkal találkozik… Igazi szenzáció ebben a tekintetben egy római kori tömegsír felfedezése Simmeringben [egy bécsi kerületben]. Ez az egyedülálló felfedezés lehetővé teszi, hogy más szemszögből tekintsünk városunk történelmének kezdeteire” – olvasható a Bécsi Múzeum előző szerdán közzétett jelentésében. „A csontok sérülései egyértelműen a harcnak tulajdoníthatók.”
Egy római tőrt és lándzsahegyeket is találtak a tudósok
A tömegsírban mintegy 150 személyhez tartozó emberi maradványok találhatóak. Az első vizsgálatok szerint mindannyian férfiak voltak, többnyire 20 és 30 év közöttiek, és alig mutatták fertőző betegségek nyomait. A szakértők feltűnően jó fogászati egészséget is megállapítottak náluk.
„A csontvázak elrendezése és az alapján, hogy mind férfi maradványok, kizárható, hogy a lelőhely kórházhoz vagy hasonló létesítményhez kapcsolódott volna, vagy járvány okozta volna a halálukat. A csontok sérülései egyértelműen harcra vezethetők vissza” – mondta Michaela Binder, a kutatásban résztvevő antropológus, hozzátéve, hogy a halálukat tőrök, lándzsák és kardok által elszenvedett sérülések okozták.
Az emberi maradványok mellett pikkelypáncél darabokat, lándzsahegyeket, és egy tőrt is találtak a kutatók. A tőr különösen hasznosnak bizonyult a maradványok beazonosításához, ugyanis a hüvelyének röntgenfelvételei tipikus ókori római díszítéseket mutatnak: ezüsthuzalos betéteket, amelyek egyértelműen az első század közepe és a második század eleje közé datálják a tőrt.
A felfedezés egyébként Bécs szempontjából is jelentős, mivel ez az első közvetlen régészeti bizonyíték egy csatára a Duna mentén, amely a Római Birodalom keleti határának egy részét képezte. Domitianus császár Kr. u. 81-96 közötti uralkodása idején a birodalom határa mentén a római légiósok és a germánok között harcok folytak. Eddig ezekről az összecsapásokról csak a történelmi források tanúskodtak, most azonban már kézzel fogható bizonyítékokat is találtak a kutatók.
