Nemrég egy 13 kilométeres szakaszt vágtak ki a védett amazóniai esőerdőből, hogy ironikus módon helyet csináljanak egy új, négysávos autópályának a COP30 klímacsúcsra.
Ahogyan az alábbi drónfelvételen is látható, a brazil kormány a novemberi konferenciára készülve a védett esőerdőn keresztül vezeti át az új autópálya-szakaszt.
A négysávos út arra szolgál majd, hogy megkönnyítse az utazást Belém városába, amely hamarosan a világ vezetőinek ad majd otthont. És bár a brazil kormány korábban környezetvédelmi aggályok miatt elvetette az Avenida Liberdade néven ismert autópálya terveit, a COP30 előtt a projektet más infrastrukturális tervekkel együtt újjáélesztették.
Adler Silveira infrastrukturális miniszter „fenntartható autópályaként” hivatkozott a négysávos útra, de számos helyi lakos és természetvédő a jelentős környezeti hatásokra hivatkozva bírálta a döntést.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megvédte a projektet, mondván, a csúcstalálkozó „egy konferencia lesz az Amazonasban, nem pedig egy konferencia az Amazonasról”.
Ennek ellenére Lula szerint a konferencia rávilágít majd az Amazonas szükségleteire, és megmutatja a világnak, hogy a brazil kormány mennyi mindent tett az Amazonas védelme érdekében – talán mindenki érzi, mennyire ironikus ez a kijelentés, tekintve, hogy Lula kormánya most vágta félbe az esőerdőt egy 13 kilométeres szakaszon.
Komoly problémákkal néz szembe az Amazonas
Az Amazonas kulcsfontosságú szerepet játszik a szén-dioxid elnyelésében, emellett pedig több mint 3 millió fajnak ad otthont. Éppen ezért a brazil kormány erdőirtása sokak szerint ellentmond a klímacsúcs céljának.
A BBC-nek nyilatkozva Claudio Verequete – aki az autópályától mintegy 200 méterre lakik – elmondta, az új autópálya mindent tönkretett a családja számára.
„A termésünket már kivágták. Többé már nincs annyi bevételünk, hogy eltartsuk a családunkat” – mondta Verequete, hozzátéve, hogy nem kapott kártérítést a kormánytól, és aggódik amiatt, hogy az útépítés további erdőirtáshoz vezet.
Az amazóniai esőerdő egyre több problémával néz szembe, 2024 augusztusában például pusztító erdőtüzek söpörtek végig a területen – sok közülük szándékosan indult, hogy a gyújtogatók területekhez jussanak. Eközben az Amazonas folyó vízszintje már a második egymást követő évben zuhant rekordalacsony szintre, ami arra kényszerítette a kormányokat, hogy szükségállapotot hirdessenek, és élelmiszert, illetve vizet osszanak az érintett lakosságnak.
A magángépek miatt is egyre több kritika éri a klímacsúcsokat
Az éghajlatváltozással kapcsolatos csúcstalálkozókat egyre több kritika éri amiatt, hogy többet ártanak, mint használnak. Különösen a világ vezetőit vádolják képmutatással, akik a saját magánrepülőgépeikkel utaznak ezekre a rendezvényekre.
A dubaji COP28 konferencia miatt például 291 magángép szállt fel, amelyek a becslések szerint 3800 tonna CO2-t termeltek, ami több mint 500 ember éves kibocsátásának felel meg.
A Gulfstream G650 – a csúcstalálkozók egyik legnépszerűbb modellje – óránként körülbelül 1893 liter üzemanyagot éget el, ami azt jelenti, hogy egy ötórás repülés során 23,9 tonna CO2-t termel.
Az esőerdő-irtás és az elképesztő mennyiségű szén-dioxid kibocsátása rávilágít arra, mennyire szükségtelenek – vagy inkább ártalmasak – ezek a klímacsúcsok, amelyek valós eredményeket egyelőre nem is nagyon tudtak felmutatni.
