Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2010 és 2024 vége között Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak az Európai Unióban. Az árak 234 százalékkal nőttek – több mint háromszoros drágulást jelent ez, amivel hazánk az első helyen végzett az uniós összehasonlításban.
A második helyen Észtország áll 228%-os drágulással, míg a harmadik Litvánia, ahol 187%-kal nőttek az árak. A háromszoros növekedésen túl jelentős emelkedés volt még Lettországban (+153%), Csehországban (+142%), Portugáliában (+120%), Bulgáriában (+115%), Ausztriában (+112%) és Luxemburgban (+105%). Ezzel szemben Olaszország volt az egyetlen ország, ahol a vizsgált időszakban csökkentek a lakásárak (–4%).
A bérleti díjak is jelentősen emelkedtek: Magyarországon 114 százalékkal nőttek, szemben az uniós 26,7 százalékos átlaggal. A legnagyobb áremelkedés Észtországban (+212%) és Litvániában (+175%) történt. Görögország volt az egyetlen ország, ahol a bérleti díjak csökkentek, 13 százalékkal.
Az Eurostat összesítése szerint 2010 és 2024 utolsó negyedéve között az EU-ban átlagosan 55,4%-kal emelkedtek a lakásárak, míg a bérleti díjak 26,7%-os növekedést mutattak. A bérleti díjak növekedése az elmúlt évtizedben viszonylag egyenletes volt, ezzel szemben a lakásárak hullámzóbb pályát jártak be: a legnagyobb drágulás 2015 és 2022 között következett be, majd kisebb visszaesést és stabilizálódást követően 2024-ben ismét növekedés kezdődött.
A 2024-es utolsó negyedévben az EU-ban átlagosan 4,9 százalékkal nőttek az ingatlanárak, a bérleti díjak pedig 3,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves alapon a lakásárak 0,8 százalékkal, a bérleti díjak 0,6 százalékkal kúsztak feljebb.
A magyarországi ingatlanárak emelkedésének több oka is lehet:
- Kormányzati támogatások: Az elmúlt években bevezetett családtámogatási programok, mint például a CSOK és a Babaváró hitel, növelték a keresletet az ingatlanpiacon.
- Alacsony kamatkörnyezet: A kedvező hitelkamatok miatt sokan vettek fel lakáshitelt, ami szintén fokozta a keresletet.
- Befektetési célú vásárlások: Az ingatlan továbbra is népszerű befektetési forma Magyarországon, különösen a bizonytalan gazdasági környezetben.
- Korlátozott kínálat: Az új lakások építése nem tudta követni a megnövekedett keresletet, ami árfelhajtó hatással bírt.
Ezek a tényezők feltehetően hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az ingatlanárak emelkedése jóval meghaladta az uniós átlagot.
Az Eurostat összefoglalója a részletes „Housing price statistics” című statisztikai háttérelemzés alapján készült.
