szabad akarat

A tudatos döntés határai – valójában létezik a szabad akarat?

Start

Szabad akaratról hallunk szinte minden egyes nap, de vajon tényleg létezik? A filozófusok, pszichológusok és tudósok hosszú évtizedek óta vitatják, hogy mennyi beleszólásunk van cselekedeteinkbe. Eric Kerckhofs, a Vrije Universiteit Brussel doktorandusza, éppen ennek a témának átfogó elemzését végezte el. Pszichológiai, idegtudományi és neurofilozófiai szempontokat hozott össze, és meglepő eredményekre jutott. Íme, hogyan tárja fel ez az átfogó kutatás a szabad akarat valódi természetét – minden eddiginél mélyebben.

Mit is jelent valójában a szabad akarat?

Kerckhofs három alap kritériumot állított fel:

Döntési szabadság – annak képessége, hogy több lehetőség közül tudatosan választhassunk.

Cselekvési kontroll – az irányítás képessége a saját döntéseink végrehajtása felett.

Érvek mentén történő döntés – az a folyamat, amikor tudatosan, megfontolt indokok alapján cselekszünk, nem pedig ösztönösen vagy reflexből.

E három elem együtt jellemzi a szabad akaratot, legalábbis szerinte. Ezek nélkül a „szabad” szó üres frázis marad.

A Libet-kísérlet: egy ujjmozdulat, ami megkérdőjelezte a szabad akaratot

Az 1980-as években Benjamin Libet neurológus különös kísérletbe kezdett: arra kérte a résztvevőket, hogy teljesen spontán módon mozdítsák meg az ujjukat, miközben EEG-vel rögzítették agyi aktivitásukat. Az eredmény sokkoló volt: az agy már több száz milliszekundummal korábban elindította a mozgást előkészítő folyamatot – az úgynevezett „készenléti potenciált” –, mint ahogy a résztvevők tudatosan úgy érezték volna, hogy meghozták a döntést.

Ez sokak számára bizonyítékul szolgált arra, hogy a szabad akarat nem más, mint utólagos illúzió. Eric Kerckhofs viszont óva int az ilyen leegyszerűsítéstől. Szerinte a kísérlet inkább azt mutatja meg, hogy az agy gyakran automatikusan, előre dolgozik, de ez még nem zárja ki a tudatos döntések lehetőségét. Fontos különbség ugyanis, hogy a Libet-kísérlet alanyai teljesen jelentéktelen, véletlenszerű mozdulatokat hajtottak végre – nem pedig hosszabb mérlegelést igénylő, érveken alapuló döntéseket.

Más szóval: a Libet-kísérlet nem a szabad akarat végét jelenti, hanem azt mutatja meg, mennyire összetett és sokszintű folyamat a döntéshozatal – amelyben a tudattalan és tudatos folyamatok gyakran kéz a kézben járnak.

Determináltság kontra választási szabadság

Sokan azzal érvelnek a szabad akarat ellen, hogy ha a világban minden előre meghatározott – ahogy a klasszikus determinizmus sugallja –, akkor valójában nincs is tér a valódi döntésre. Eric Kerckhofs szerint azonban ez az érv ma már nem állja meg a helyét. A modern fizika – különösen a kvantummechanika – azt mutatja, hogy a valóság nem teljesen kiszámítható: egyes eseményeknek többféle lehetséges kimenetele lehet.

Ez a tudományos bizonytalanság épp hogy teret nyit az emberi döntések számára. A komplex helyzetekben meghozott, tudatos választások – ahol érveket mérlegelünk és célokat követünk – nem zárhatók ki pusztán az alapján, hogy az univerzumban sok minden előre determinált. Sőt, a bizonytalanság éppen azt jelzi, hogy létezhet valódi, érdemi döntési szabadság.

Az én fogalmának pszichológiai megközelítése

A szabad akarat kérdését nem lehet megérteni anélkül, hogy tisztáznánk: mit is jelent az „én”, aki dönt és cselekszik? Eric Kerckhofs kutatása szerint a tudatosság nem egyetlen agyi területhez köthető, hanem egy összetett, rétegezett rendszerként működik. Ebben a rendszerben a narratív én az, aki belső történeteket alkot magáról, míg a fenomenális én az, aki közvetlenül megéli a jelen pillanatot.

Az, hogy valaki képes-e tudatosan irányítani a cselekedeteit, nem attól függ, hogy van-e „főparancsnoki központ” az agyban, hanem attól, hogy ezek a különböző szintek összehangoltan működnek. Ha ez az egyensúly megbomlik – például skizofrénia vagy az úgynevezett „idegen kéz-szindróma” esetén –, akkor az egyén elvesztheti a kontroll érzetét, mintha a cselekedeteit nem ő maga irányítaná.

Ez is azt támasztja alá, hogy a szabad akarat nem valami absztrakt, misztikus fogalom, hanem egy finoman hangolt mentális rendszer működésének eredménye.

Akaraterő: nem veleszületett adottság, hanem fejleszthető képesség

Eric Kerckhofs szerint az akaraterő nem valami misztikus, megfoghatatlan belső erő, hanem sokkal inkább olyan, mint egy izom: idővel kifáradhat, de gyakorlással erősíthető. Az önkontroll képessége – vagyis az, hogy képesek vagyunk késleltetni az azonnali kielégülést, és a hosszú távú célokra koncentrálni – alapvető feltétele annak, hogy valóban szabadon döntsünk.

Minél fejlettebb az akaraterőnk, annál inkább vagyunk képesek uralni ösztöneinket, és tudatos, racionális döntéseket hozni – még akkor is, ha az érzelmeink vagy a környezetünk más irányba terelnének minket. A szabad akarat tehát nem csak filozófiai kérdés, hanem nagyon is gyakorlati képesség, amit lehet és érdemes fejleszteni.

Szabad akarat helyett személyes autonómia – fokozatokban mérhető szabadság

Eric Kerckhofs kutatásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szabad akarat nem egy „van vagy nincs” típusú jelenség. Nem arról van szó, hogy vagy teljesen szabadon döntünk, vagy egyáltalán nincs beleszólásunk a sorsunkba. Sokkal inkább egy folyamatos spektrumról van szó, amelyen bárki elhelyezkedhet – és amelyen lehet előrehaladni.

Kerckhofs ezért javasolja, hogy a gyakran félreértelmezett „szabad akarat” helyett inkább a „személyes autonómia” fogalmát használjuk. Ez jobban kifejezi azt a fokozatosságot, hogy az egyén milyen mértékben képes irányítani a saját döntéseit. A személyes autonómia nem csak örökölt adottság, hanem egy olyan készség, amit tudatos erőfeszítéssel lehet fejleszteni – például önismerettel, önfegyelemmel vagy érvelési képességek fejlesztésével.

Továbbgondolásra ösztönöz

Kerckhofs disszertációja nemcsak lezár, hanem új kérdéseket is felvet, amelyek tovább mélyítik a szabad akarat témáját. Az egyik ilyen izgalmas irány: létezhet-e csoportos szabad akarat? Például amikor egy közösség döntést hoz, az tekinthető-e tudatos, autonóm választásnak? Hol húzódik a határ az egyéni és a kollektív döntéshozatal között?

Kapcsolódó tartalom: Hogyan szerezhetjük vissza a szuverenitásunk az Államtól?

A másik gondolatkör még távolabbra mutat: lehetséges-e mesterséges intelligenciát olyan szintre fejleszteni, amely önálló akarattal és döntési képességgel rendelkezik? Ha igen, akkor vajon ez a „szabad akarat” összevethető az emberi autonómiával? Vagy egy teljesen más jelenségről van szó?

Ezek a kérdések nemcsak elméleti kérdések, hanem valós társadalmi és technológiai dilemmák – különösen egy olyan világban, ahol az AI egyre nagyobb szerepet játszik a döntéshozatalban. Kerckhofs munkája tehát nemcsak válaszokkal szolgál, hanem újkapukat is kinyit: a neurofilozófia következő fejezete talán épp ezekkel a kérdésekkel kezdődik majd.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Legfrissebb hírek

munkaerőpiac

Így kap öt fizetést a munkaerőpiac új zsonglőre

Az amerikai és globális munkaerőpiac egyre hangosabb az ún. quiet jobbing vagy overemployment jelenség miatt, amikor valaki egyszerre több állást is vállal titokban, home office-ban. A legújabb, egészen elképesztő eset egy indiai
csillagközi objektum

Új csillagközi objektumot észleltek a Naprendszerben

Július elején jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA), hogy szakértői egy gyorsan mozgó, rejtélyes objektumot figyelnek, amely minden valószínűség szerint a Naprendszeren kívülről érkezett. Az A11pl3Z kódjelű égitest jelenleg a Jupiter pályájának
Ford

Ford: szétszedtünk néhány BYD-t és azóta nem alszunk

A Ford vezetője, Jim Farley egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy mérnökeik szétszedték a kínai BYD elektromos autóit, és amit belül találtak, az „sokkoló” volt. Nem hibás kábelezésről vagy rosszul összerakott karosszériáról
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél