Az Európai Unió egyik környezetvédelmi szervezetének definíciója szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok) olyan, az ember által előállított vegyi anyagok csoportja, melyek idővel felgyülemlenek az emberi szervezetben és a környezetben. „Örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben. Több mint 4700 ilyen anyag van és ezek közös metszete, hogy komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, többek között rákot, immunrendszeri problémákat, túlsúlyt és így tovább. Ezek nem azonnali hatások. Az idővel történő felhalmozódás az, ami kárt okoz. És hogy hogy kerül ilyen a testbe? Sajnos elég könnyen.
A PFAS anyagok ott vannak mindenütt, napi szinten isszuk őket
Nemrégiben az ACS ES&T Water folyóiratban megjelent tanulmány 15 különböző ország 87 palackozott vízmárkájának mintáit elemezte. Emellett még a kutatók 55 csapvízmintát is megvizsgáltak az Egyesült Királyságból és Kínából. És a tudósok az elemzett minták 99%-ában PFAS anyagokat találtak. A szennyeződés olyan széles körben volt jelen, hogy komoly kérdéseket vetett fel a teljes palackozott víz előállítási lánccal kapcsolatban. De ez Dávid és Góliát harca. A palackozott ásványvíz (amelynek palackja szinte teljes egészében műanyagból készül, annak minden következményével együtt) óriási üzlet. Csak Olaszországban a palackozott vizek teljes forgalma 2023-ban elérte a 3,3 milliárd eurót. Bár ott mondjuk a lakosságban kezd egy kis tudatosság kialakulni, az egy főre jutó palackozott vízfogyasztás évi 248 literről 245 literre csökkent. De mivel az iparágat nem lehet leállítani, a kutatók a másik oldalról igyekeznek segíteni. Az elmúlt években számos módszert fejlesztettek ki a PFAS-ok vízből való eltávolítására, illetve egyes esetekben teljes lebontására. Ezek azonban csak sebtapaszok egy sokkal mélyebb sebre.
Az igazi probléma a használatban van. Korlátozni vagy megszüntetni kell ezeknek az anyagoknak az ipari folyamatokban való felhasználását. Az ehhez szükséges technológia létezik, de jelentős beruházásokat és mindenekelőtt erős politikai akaratot igényel. Ami a jelek szerint nem létezik. Ez a mostani kutatás máris új vitákat gerjesztett az ágazat szabályozásáról. Több ország egészségügyi hatóságai fontolgatják, hogy szigorúbb határértékeket vezetnek be a PFAS-ok ásványvízben való jelenlétére vonatkozóan. Az igazi kihívást azonban az jelenti majd, hogy egyensúlyt kell találni a mindenki számára biztonságos és hozzáférhető víz biztosítása és az ágazatban működő vállalatok gazdasági fenntarthatósága között. És a pénz beszél: a palackozott víz évente több milliárd eurós bevételt termel. Globálisan megközelítőleg 318,31 milliárd dollár vagy afeletti összeget. De mit tehetünk addig, amíg évtizedek alatt nem jutnak dűlőre egymással a cégek és a kutatók? Jobb elgondolkodni és megfontolni a PFAS eltávolítására képes otthoni szűrőrendszerek beszerzését.
Hungarian 