A New York Times szerint amerikai és európai tisztviselők több lehetőséget is megvitattak, amelyek szerintük visszatarthatják Oroszországot Ukrajna további területeinek elfoglalásától, beleértve azt is, hogy nukleáris fegyvereket biztosítanak Kijev számára. A lap beszámolója szerint a nyugati tisztviselők úgy vélik, hogy a Kreml nem fog jelentős eszkalációt végrehajtani, míg Donald Trump januárban hivatalba nem lép.
Trump e havi megválasztását követően az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei lépéseket tettek, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, és képessé tegyék Kijevet arra, hogy hosszú hatótávolságú fegyverekkel orosz területeken is csapásokat mérjen.
Az amerikai tisztviselők, akik betekintést kaptak a hírszerzési közösség értékeléseibe, azt mondták a Timesnak, hogy a fegyverek gyorsított szállítása nem fogja érdemben megváltoztatni a Kijev által jelenleg tapasztalt kihívásokat. „Az amerikai kémközösség szerint a fegyverek, lőszerek és hadianyagok Ukrajnába történő gyorsítása csak minimális hatással lesz a háború menetére rövid távon” – állítja a lap.
Mivel az amerikai kormány elkeseredetten próbálja javítani Ukrajna pozícióját a háború során január 20. előtt, amikor a hatalomátadás megtörténik, a Biden-kormányzat több jelentős eszkalációs lehetőséget is vizsgál. „Amerikai és európai tisztviselők olyan elrettentési stratégiákról tárgyalnak, amelyek biztonsági garanciát nyújtanának Ukrajnának, mint például egy hagyományos fegyverarzenál felhalmozása, amely elegendő lenne arra, hogy könyörtelen csapást mérjenek, ha Oroszország megsértene egy tűzszünetet.” A cikk szerint „Néhány tisztviselő még azt is javasolta, hogy Biden elnök visszavihetné a nukleáris fegyvereket Ukrajnába, amelyeket a Szovjetunió összeomlása után vettek el tőle.”
Az adminisztráció néhány tisztviselője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog jelentős eszkalációs lépéseket tenni addig, amíg Trump vissza nem tér az Ovális Irodába. „De azzal, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel mérhet csapásokat Oroszországra, az eszkalációs kockázat csökkent a Trump megválasztásával” – tették hozzá Biden adminisztrációjának tisztviselői, arra számítva, hogy Putyin tisztában van vele, mindössze két hónapot kell várnia az új kormányzat érkezéséig.
Ez az értékelés azon a hiten alapul, hogy Trump és leendő hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard barátságosabb álláspontot képvisel majd Oroszországgal szemben. Azonban Trump első elnöki ciklusa alatt is kemény álláspontot képviselt Moszkvával szemben: szankciókat vezetett be, halálos fegyvereket biztosított Ukrajnának, és jelentős számú orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból.
Szeptemberben Putyin kijelentette, hogy Kamala Harris alelnök győzelmét részesítené előnyben a Fehér Házért folytatott versenyben. „Trump több szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, mint bármely más elnök korábban, és ha Harris jól teljesít, talán tartózkodni fog az efféle lépésektől” – magyarázta Putyin.
Az amerikai politikai elit nagy része Trumpot és Gabbardot Oroszország ügynökeinek tekinti. Trump elnöksége alatt többször felmerült, hogy kampánya és adminisztrációja kapcsolatban állt orosz tisztviselőkkel. A 2016-os elnökválasztás után vizsgálatot indult, de nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy Trump kampánya összeesküvést folytatott volna Oroszországgal. Trump gyakran dicsérte Vlagyimir Putyint, ami tovább táplálta a gyanút.
Gabbard, volt hawaii demokrata kongresszusi képviselő, többször is olyan álláspontot képviselt, amely egybeesett Oroszország narratívájával. Például 2017-ben találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, és megkérdőjelezte az amerikai kormány állításait a szíriai vegyi fegyverek használatáról. A Times legutóbbi jelentése szerint azonban semmilyen adat nem támasztja alá, hogy Gabbard bármilyen módon Putyin eszköze lett volna.
