Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy egy beszélgetés után pontosan a témához kapcsolódó hirdetéseket látott a telefonján. Az ilyen esetek nyomán sokan azt feltételezik, hogy készülékeik lehallgatják őket. De mennyire reális ez a feltételezés?
A marketing cégek és az „aktív hallgatás” botránya
Egy tavalyi jelentés szerint beigazolódott néhány felhasználó legnagyobb félelme: bizonyos marketingcégek valóban lehallgathatják a beszélgetéseinket. A Cox Media Group (CMG) bemutatkozó anyagában elismerte, hogy egy mesterséges intelligencia alapú „Active Listening” szoftver segítségével rögzít hangadatokat a felhasználók okostelefonjainak mikrofonján keresztül.
Hogyan működik? A CMG által alkalmazott technológia nemcsak a beszélgetések rögzítésére képes, hanem ezek alapján célzott hirdetéseket is generálhat. Az adatok több mint 470 forrásból származó viselkedési információval párosulnak, hogy pontosan célzott reklámokat jelenítsenek meg a fogyasztóknak.
Az ügy felvetése után a Google és a Meta (a Facebook és Instagram anyavállalata) elhatárolódott a CMG gyakorlataitól.
- Google: Miután a CMG tevékenysége napvilágra került, a Google eltávolította a céget a hirdetési partnerségi programjából, hangsúlyozva, hogy a hirdetőknek szigorúan be kell tartaniuk az adatvédelmi előírásokat.
- Meta: A Meta szintén vizsgálatot indított, és kijelentette, hogy semmilyen formában nem használja a telefon mikrofonját reklámcélokra.
- Amazon: Az Amazon közölte, hogy soha nem dolgozott együtt a CMG-vel ebben a programban, és nem is tervez ilyesmit.
Mennyire legális az „aktív hallgatás”?
Az adatvédelmi szabályozások komoly aggályokat vetnek fel az ilyen technológiák kapcsán. A CMG által használt „Active Listening” szoftver törvényessége kérdéses. Egy korábbi, azóta törölt blogbejegyzésben a Cox Media maga is feltette a kérdést: „Tudjuk, mire gondolsz. Ez egyáltalán legális?”
Egy másik cég, a MindSift, szintén dicsekedett azzal, hogy hangadatokat használ a hirdetések célzására. Ez tovább fokozza a felhasználók félelmeit és a technológia körüli bizalmatlanságot.
Lehallgatás vs. proximity advertising: Hol a határ?
Nem minden esetben történik tényleges lehallgatás, amikor a telefon „hallgatózik”. A proximity advertising, azaz a közelségi reklámozás, sokkal gyakoribb, és technológiai értelemben nem minősül lehallgatásnak.
Mi a különbség?
- A proximity advertising a felhasználó helyadataira, böngészési szokásaira és kapcsolódó eszközökre támaszkodik. Például, ha valaki egy bizonyos helyen tartózkodik, a környékbeli üzletek hirdetéseit láthatja.
- Ezzel szemben az „aktív hallgatás” esetében ténylegesen rögzítenek beszélgetéseket, ami már adatvédelmi szempontból sokkal problémásabb.
Mindig is féltünk attól, hogy lehallgatnak minket…
Már jó néhány évvel ezelőtt is sokan aggódtak amiatt, hogy okostelefonjaik lehallgatják őket, különösen akkor, amikor a beszélgetéseik témájához kapcsolódó hirdetésekkel találkoztak. Ezek az aggodalmak arra ösztönözték a kutatókat, hogy vizsgálatokat végezzenek annak megállapítására, vajon valóban figyelnek-e minket a készülékeink.
Az északkeleti egyetem kutatói 2018-ban több mint 17 000 népszerű alkalmazást vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, rögzítik-e a felhasználók beszélgetéseit a mikrofonon keresztül. A vizsgálat során nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezek az alkalmazások aktívan lehallgatnák a felhasználókat. Ugyanakkor a kutatás rámutatott arra, hogy az alkalmazások más módon is gyűjthetnek adatokat, például a helymeghatározás, a böngészési előzmények és az alkalmazáshasználat elemzésével.
Hogyan védekezhetünk a lehallgatás és adatgyűjtés ellen?
- Alkalmazások engedélyeinek ellenőrzése: mindig figyelj arra, hogy mely alkalmazások férhetnek hozzá a mikrofonhoz vagy a kamerához. Vonj vissza minden indokolatlan engedélyt.
- Rendszeres frissítések: A legújabb operációs rendszerek gyakran tartalmaznak olyan javításokat, amelyek megnehezítik a kémprogramok telepítését.
- VPN használata: Nyilvános Wi-Fi hálózatokon mindig használj VPN-t, hogy az adatforgalmad titkosított legyen.
- Biztonsági szoftverek telepítése: Alkalmazások, mint a Malwarebytes vagy a Bitdefender, képesek azonosítani és eltávolítani a gyanús programokat.
Magyarországon a telefonlehallgatás szigorúan szabályozott tevékenység, amelyet csak meghatározott hatóságok végezhetnek, és kizárólag törvényben előírt esetekben.
A büntetőeljárás során a nyomozó hatóságok, mint például a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, bizonyos bűncselekmények felderítése érdekében alkalmazhatnak leplezett eszközöket, beleértve a telefonlehallgatást is. Ez azonban csak bírói engedéllyel lehetséges, és szigorú feltételekhez kötött.
A nemzetbiztonsági szolgálatok is végezhetnek titkos információgyűjtést, beleértve a telefonlehallgatást, de ez szintén szigorú szabályozás alá esik, és általában bírói vagy miniszteri engedélyhez kötött.
Hogyan védd meg a telefonodat a kíváncsi fülektől?
A telefonlehallgatás elleni védekezés érdekében több technológiai megoldás is rendelkezésre áll.
- Speciális eszközök, mint például a GSM-safe III, képesek megakadályozni a telefonok mikrofonjának távoli aktiválását, ezáltal védelmet nyújtva a lehallgatás ellen.
- Bizonyos alkalmazások és beállítások segíthetnek felismerni és blokkolni a kémprogramokat, amelyek a telefon lehallgatására irányulnak. Fontos a rendszeres frissítés és az alkalmazások engedélyeinek ellenőrzése.
Az „aktív hallgatás” és a proximity advertising közötti határ elmosódhat, de a felhasználók tudatossága és az adatvédelmi szabályozások betartatása kulcsfontosságú. Bár a technológia egyre összetettebbé válik, a személyes adatok védelme nem csupán jog, hanem alapvető szükséglet is.
Hungarian 