Oroszország ambiciózus tervei szerint 2025-re országos arcfelismerő fizetési rendszert vezet be, amely a világ egyik legnagyobb biometrikus fizetési hálózatává válhat. A projekt a meglévő Face Pay platformra épül, amelyet 2021 óta fokozatosan vezettek be a Sberbank és a nemzeti fizetési kártyarendszer (NSPK) közös együttműködésével. A rendszer országos kiépítése érdekében mintegy kétmillió biometrikus fizetési terminált terveznek telepíteni.
A bevezetés első lépése 2024-ben a moszkvai metrórendszerben történt, ahol a Face Pay már jelenleg is elérhető. A technológia lehetővé teszi az utasok számára, hogy az arcuk beolvasásával fizessenek a jegyekért. A rendszer már működik több orosz városban, például Kazanyban és Nyizsnyij Novgorodban. A tervek szerint 2025 második felére a hálózat országos szinten is elérhetővé válik, így a felhasználók bármely biometrikus terminálnál fizethetnek, függetlenül attól, hogy melyik bank ügyfelei.
Dmitry Malykh, a Sber vezető alelnöke megerősítette a projekt tervét: „A projekt ütemterve már elkészült, és a hálózat beindítását 2025 második felére tervezik. Kidolgozunk egy biometrikus fizetési szabványt, amely alapján más piaci szereplők is elindíthatják biometrikus szolgáltatásaikat.”
A rendszer integrálásra kerül az Oroszország egységes biometrikus rendszerébe (UBS), amely egy állami adatbázis az azonosítási és hitelesítési célokra. Az állami tulajdonú bankok már 2022 óta kötelesek ügyfeleik biometrikus adatait ebbe a rendszerbe továbbítani. Ennek ellenére a lakosság körében a rendszer elfogadása lassú, az UBS-adatbázis jelenleg kevesebb mint hárommillió felhasználót tartalmaz. Ez a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokra és a lakosság ellenállására utal.
A kormány a rendszert nem csupán fizetési platformként kívánja használni. A tervezett funkciók között szerepel az életkor ellenőrzése korlátozott termékek vásárlásakor, valamint az érintés nélküli bejelentkezés lehetősége szállodákban. Továbbá a rendszer támogatni fogja az alternatív fizetési módokat, például a kriptovaluta-tranzakciókat is, alkalmazkodva az új pénzügyi technológiákhoz.
Az arcfelismerő technológia kettős felhasználása azonban komoly aggodalmakat váltott ki. Sokan rámutattak, hogy az ilyen rendszereket Oroszországban már használták politikai ellenzékiek felkutatására, így a magánélet védelme és az adatbiztonság kérdése továbbra is központi téma. Bár a projektet kényelmi eszközként hirdetik, az adatok központosítása és a felügyeleti hálózatokba való integrálása jelentős kockázatokat rejt.
A teljes rendszer kiépítése után az egyének zökkenőmentesen fizethetnek biometrikus adataik segítségével országszerte, ami Oroszország legnagyobb lépése a biometrikus alapú pénzügyi infrastruktúra felé vezető úton.
