A dollár évtizedeken át verhetetlen volt a globális pénzügyi színtéren. Azonban a világ változik – és a zöldhasú stabilitását megingathatják nemcsak gazdasági, hanem politikai döntések is. Egyre több jel utal arra, hogy az USA belső konfliktusai, szövetségi rendszerének gyengülése és vitatott külpolitikai lépései komoly veszélyt jelentenek a dollár nemzetközi dominanciájára.
A dollár felemelkedésének gyökerei
A globális dollár szerepe nem pusztán a számok következménye. Noha az Egyesült Államok gazdasági ereje és pénzügyi piacainak mélysége komoly vonzerőt jelent, a dollár vezető szerepe mögött tudatos intézményépítés, politikai szövetségek és történelmi momentumok állnak. Paul Warburg és Harry Dexter White munkássága például kulcsfontosságú volt a Federal Reserve és a Bretton Woods-i rendszer kialakításában – ezek az intézmények tették a dollárt a világ fő tartalékvalutájává.
A dollár nemzetközi státusza nem örökérvényű
Bár az USA ma is a világ legnagyobb tőzsdéjének és tartalékvalutájának otthona, számos jel mutat arra, hogy ez az állapot megváltozhat. Az Egyesült Államok globális exportban betöltött szerepe például jelentősen csökkent: az 1950-es években a világexport 18%-át adta, ma már csak 11%-át. Ez önmagában nem tragikus, de ha politikai döntések – például kereskedelmi háborúk – tovább rombolják a gazdasági kapcsolatokat, az közvetlenül gyengítheti a dollár pozícióját.
A szankciók kétélű kardként hathatnak
Az amerikai szankciópolitika az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebbé vált. Míg korábban ezeket szövetségi együttműködéssel vezették be, a Trump-adminisztráció egyoldalú lépései – például Iránnal vagy Kínával szemben – megrendítették az USA megbízhatóságába vetett nemzetközi bizalmat. A 2022-es orosz szankciók is rávilágítottak: a dollárt használó országok sebezhetővé válhatnak, ha Washington bármikor „újraszabhatja” a játékszabályokat.
Amerikai fiskális kockázatok – időzített bomba?
A költségvetési hiány és az államadósság fenntarthatatlan pályán mozog: az előrejelzések szerint az USA államadóssága 2054-re elérheti a GDP 166%-át. Ezzel párhuzamosan egyes politikusok felvetették: a külföldi befektetőket hátrányos helyzetbe hozó „felhasználási díjat” vagy hosszabb futamidejű kötvényátalakítást kellene bevezetni. Ezek az intézkedések gyakorlatilag megingatnák a befektetői bizalmat – márpedig ez a dollár értékállóságának egyik fontos alapköve.
A Federal Reserve, azaz az amerikai központi bank függetlensége mindig is alapvető szerepet játszott a dollár hitelességének fenntartásában. A Trump-kormány viszont jelezte: a „független” szabályozó testületeknek alá kell vetniük magukat a politikai kontrollnak. Ez nemcsak a Fed működését, hanem a világ befektetőinek bizalmát is megingathatja.
Kapcsolódó tartalom: A Bitcoin elsöpri a dollárt, árfolyama pedig a végtelenségig emelkedik
Szövetségek gyengülése = bizalmi válság?
A dollár nemcsak pénzügyi eszköz, hanem bizalmi szimbólum is – különösen a NATO-országok és más szövetségesek számára. A múltban olyan országok, mint Németország, Japán vagy Dél-Korea, biztonságpolitikai szövetségeseik valutáját használták tartalékként. Ha az Egyesült Államok elfordul szövetségeseitől – például Ukrajna támogatásának visszavonásával vagy Oroszország irányába történő engedményekkel –, a dollár mint szövetségi garancia szimbóluma elveszítheti jelentőségét.
Mi dönthet a dollár jövőjéről?
A dollár jövője nem csupán gazdasági mutatókon múlik. Legalább annyira attól is függ, hogy az amerikai vezetés képes-e következetesen kiállni a nemzetközi együttműködés, a kiszámíthatóság és a szövetségi kötelezettségek mellett. Ha az Egyesült Államok hátat fordít ezeknek az elveknek, és egyre inkább elszigetelődő, önérdek-vezérelt politikát folytat, azzal könnyen elidegenítheti legfontosabb partnereit. A globális közösség pedig nem fog tétlenül várni – ha Amerika nem bizonyul megbízható partnernek, akkor más megoldásokat és más valutákat keres majd, amelyekre biztonságosabban támaszkodhat.
Érdekelhet még: Blokklánc-alapú kakaóindex tokent indítanak az oroszok, a szankciók kikerülése lehet a cél?
Hungarian