Kína arra készül, hogy a holdi talaj felhasználásával 3D-nyomtasson téglákat az égi kísérőnkön, ami óriási lépés lehet egy holdbázis építése felé.
Mivel bármit is küldeni a Holdra rendkívül költséges, a Hold felszínén megtalálható anyagok felhasználása elképesztő költségcsökkentést és a lehetőségek bővülését eredményezheti. A Chang’e 8 nevű űrszonda – amelynek indítását 2028 körül tervezik – éppen ezért 3D-nyomtatási technológiával igyekszik tovább bővíteni Kína lehetőségeit.
„Kifejlesztettük a világ első olyan berendezését, amely a holdi talajból készült téglákat gyárt” – mondta Wu Weiren, a kínai holdkutatási program vezető tervezője a CCTV-nek adott interjújában.
„A napfény egy pontra való összegyűjtésével 1400 és 1500 Celsius-fok közötti hőmérsékletet tudunk elérni, ami elegendő a holdi talaj megolvasztásához. A készülékünk ezután 3D-nyomtatási technológiát használ, hogy az olvadt anyagot különböző specifikációjú téglákká formálja. Ez a technológia lehetővé teszi számunkra, hogy a Holdon található erőforrásokat használjuk fel, anélkül, hogy a Földről kellene vizet vagy más anyagokat odaszállítani” – tette hozzá Wu.
Kína még 2030 előtt űrhajósokat juttatna a Holdra
A keleti nagyhatalom olyannyira komolyan gondolja a holdi talajból készült bázis megépítését, hogy már több olyan téglát is küldött a Tienkung űrállomásra, amelyeket a Holdon található porhoz hasonló anyagokból készítettek. Ezek a téglák három évig a kínai űrállomás külsejére lesznek rögzítve, hogy teszteljék a tartósságukat a világűr extrém hőmérsékleti, sugárzási és vákuumkörülményei között.
A Chang’e 8 előtt Kína még 2026-ban elindítja a Chang’e 7-et, hogy az űrszonda a Hold déli pólusánál kutasson víz után, illetve, hogy felmérje égi kísérőnk erőforrásait. A vízjég esetleges észlelése azt jelentené, hogy a Holdon megoldódott az ivóvíz- és az oxigén-probléma, de a vízben található hidrogénből és oxigénből még rakétahajtóanyagot is tudnának készíteni.
Kína egyébként az elmúlt két évtizedben megannyi sikeres űr- és holdkutató misszión van túl, és egyre komolyabb versenytársat jelent az Egyesült Államok számára az űrversenyben. Legutóbb például a Chang’e 6 szonda hozott vissza talajmintákat a Hold távoli oldaláról. A keleti nagyhatalom egyik fő célja, hogy még 2030 előtt kínai űrhajósok lépjenek a Hold felszínére.
