Sok más mellett egy dolog biztosan megváltozott Európában az oroszok Ukrajna ellen indított háborújától. Az európaiak ráébredtek, hogy a stabilnak hitt béke már nincs többé, fegyverkezni kell, ha meg akarják védeni magukat a külső fenyegetésektől. És az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok nélkül is képesnek kell lennie megvédeni magát a kontinensnek. Nem reménytelen a helyzet. A népességek méretét, a hadseregek technikai felszereltségét figyelve semmiképp, csak eddig nem volt meg a tudatosság.
Most viszont ez változik, ezt mutatja az is, hogy Németország végrehajtotta a második világháború óta első állandó külföldi csapattelepítését, és 5000 fős páncélos dandárt hozott létre Litvániában. Ez a döntés Boris Pistorius védelmi miniszter 2023-as bejelentését követi. Miszerint a NATO keleti szárnyán megerősítik a katonai jelenlétet a folyamatban lévő orosz-ukrán háborúra válaszul.
Litvánia a NATO egyik földrajzilag sebezhető pontja
A telepítés azt mutatja, hogy Németország hajlandó vezető szerepet vállalni Európa hagyományos védelmében. A Bundeswehr szerint a dandár három fő harci egységből áll majd. Közte egy gépesített gyalogos zászlóaljból, egy harckocsizászlóaljból és a többnemzetiségű, megerősített külföldi jelenlétű litván harccsoportból áll majd, és harctámogató elemekkel egészítik ki. A dandár célja, hogy 2027-re elérje a teljes műveleti képességet. A további NATO-erők szükségessége Litvániában nagyrészt az orosz szövetséges Fehéroroszország és az orosz Kalinyingrádi exklávé közötti földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Kalinyingrád, egy elszigetelt kikötőváros, egykor Poroszország része volt, és a második világháború után a potsdami megállapodás értelmében a Szovjetuniónak adták át. A Szovjetunió összeomlását követően a régiót az Orosz Föderációhoz csatolták. Ma az ország Balti Flottájának, valamint csapatainak, vadászrepülőgépeinek és nukleáris rakétáinak, az Iszkander rakétáknak ad otthont.
A Litvánia és Fehéroroszország közötti keskeny folyosót, amelyet Suwalki-szakadéknak neveznek, a NATO legsebezhetőbb pontjának tartják. Ha az orosz erők támadást indítanának Litvánia, Lettország vagy Észtország ellen, amelyek mind NATO-tagállamok, akkor egy offenzívával potenciálisan elvághatnák a Lengyelországtól vezető utánpótlási vonalakat, összekötve Fehéroroszországot és Kalinyingrádot. Az állandó NATO-csapatok állomásoztatása a három balti államban hosszú távú biztonsági garanciát jelent. A II. világháborút követő történelmi felelőssége miatt Németország hagyományosan óvatos és visszafogott katonai álláspontot képvisel.
Az 1990-es és 2000-es években végrehajtott masszív védelmi megszorítások tovább gyengítették védelmi képességeit. Az új geopolitikai kihívásokra válaszul Olaf Scholz szövetségi kancellár 2022-ben indította el a Zeitenwende – „fordulópont” – elnevezésű programot a német biztonságpolitikában. Az új stratégia célja a védelmi képességek megerősítése, a katonai kiadások növelése a NATO-célkitűzések teljesítése érdekében Amit Németország 2024-ben először ért el a 2 százalékos szint elérésével. Mivel szinte biztos, hogy az Egyesült Államok a stratégiai fókuszt az Indo-csendes-óceáni térségre fogja áthelyeznie Kína elrettentése érdekében, a mostani lépésekhez hasonló lépések kulcsfontosságúak. Egész Európának támogatnia kell az ilyen kezdeményezéseket. Amerikai csapatok állomásoztatása helyett a helyi erőket kellene magas szintre visszanövelni.
Hungarian 