Az óriásfarkas vagy rémfarkas (angolul dire wolf), egy késő pleisztocénben élt, mára kihalt kutyaféle, tudományos nevén Aenocyon dirus, amely ismert lehet a Trónok harca sorozatából is, de egy valódi, fosszilis állatfajról van szó. Nagy testű ragadozó, amely Észak-Amerikában élt körülbelül 125 000–9500 évvel ezelőtt, súlyában akár a 110 kilogrammot is elérhette.
A 2021-ben alapított Colossal Biosciences amerikai biotechnológiai és genetikai mérnöki vállalat most bejelentette, hogy a kihalásból visszahozott óriásfarkas egyedei, Romulus, Remus és Khaleesi ivaréretté váltak és idén tovább bővülhet majd az óriásfarkas-falka. Ők lennének azok:
A 2024 végén és 2025 elején született rettegett farkaskölykök a világ első, állítólagosan kihalásból visszahozott állatai. Egy biztonságos, 2000 hektáros rezervátumban fejlődtek, ahol megtanultak egész szarvastetemeket megenni, és most már természetes szaporodásra is készen állnak. Ennek ellenére a tervek szerint mesterséges szaporítással növekszik majd tovább a falka. Ennek leginkább az az oka, hogy a genetikai sokféleséget akarják még növelni, mielőtt a természetes párzást lehetővé teszik.
A farkasok születése
A Colossal ős-DNS töredékekből rekonstruálta az óriásfarkas genomját, köztük egy 72 000 éves koponyából vett mintákból. A kutatók ezután olyan szürke farkas embriókat módosítottak, amelyekbe beépítették az óriásfarkasra jellemző tulajdonságokat: a fehér színt, a nagyobb fogakat, az erősebb testfelépítést és a jellegzetes üvöltést. Ezeket az embriókat befogadó kutyák méhébe ültették, és a kölykök császármetszéssel jöttek világra.
Miközben ez a projekt jól halad a Colossal Biosciences laborjaiban és rezervátumában, a cég tervei szerint 2028 végéig élő gyapjas mamutot is fognak létrehozni az ázsiai elefánt genomjának szerkesztésével, hideghez módosított tulajdonságok és az arktikus ökoszisztéma funkcióinak visszaállítása céljából.
De folyamatban vannak például a kihalt erszényesfarkas (vagy tasmán tigris) és a dodó életrekeltési projektének előkészületei is. Ez utóbbi esetben őssejt-technológiát terveznek használni, hiszen a kutatók nikobári galambból származó sejteket fognak visszaprogramozni őssejtekké, amelyekből bármilyen madársejt kialakítható. A dodó fosszíliákból származó töredékes DNS-t összevetik a nikobári galamb teljes genomjával, majd a hiányzó részeket a galamb DNS-ének módosításával pótolják, így létrejön egy dodóhoz nagyon közeli genetikai állomány. Ugyanilyen módon tervezik visszahozni az óriási röpképtelen madarat, a moát, amely munkát a legendás rendező, Peter Jackson pénzzel is támogatja.
Utolsóként pedig idén áprilisban a cég bejelentette, hogy hatodik projektjeként elindítja a munkát a kékantilop (Hippotragus leucophaeus) visszahozatalán is.
Ez az első nagy afrikai emlős, amely az újkorban, nagyjából az 1800-as évek környékén halt ki. A projekthez a legközelebbi rokon, a lóantilop sejtjeit szerkesztik, és reprodukciós technológiákat is fejlesztenek, mint a petesejt-kinyerés, az IVF és az embrióátültetés. Természetesen a múltban és a mostani hír kapcsán is sokakban felmerült a kérdés, hogy miért nem dinoszauruszokon dolgozik a cég. A válasz erre egyszerű, a dinoszauruszok DNS-degradáció miatt nem hozhatók vissza. A dinoszauruszok 66 millió éve haltak ki, és a DNS még ideális körülmények között is legfeljebb kb. 1–2 millió évig marad fenn felismerhető formában. Ez azt jelenti, hogy a dinoszauruszok DNS-e teljesen megsemmisült, nincs mit szerkeszteni vagy pótolni.
Ettől függetlenül a Colossal Biosciences munkáját bírálók szerint itt nem az eredeti állatok visszahozása történik, hanem csak egy genetikailag hasonlóra szerkesztett új élőlényt hoznak létre, ami komoly kérdéseket vet fel egy jövőbeni, természetes környezetbe való visszatelepítés ökológiai hatását illetően.
