A Google tucatnyi országban több ezer ideiglenes alkalmazottat illegálisan alulfizetett, és több mint két évig késlekedett a bérek korrekciójával. A problémát a big tech vállalat próbálta eltusolni.
A Google vezetői legalább 2019 májusa óta tisztában voltak azzal, hogy a vállalat nem tartotta be a helyi törvényeket Nagy-Britanniában, több európai és ázsiai országban, amelyek előírják, hogy az ideiglenes munkavállalóknak a hasonló munkát végző teljes munkaidős alkalmazottakkal azonos bért kell fizetni – derül ki a Guardian által átnézett belső Google-dokumentumokból és e-mailekből.
Ahelyett azonban, hogy a vállalat azonnal orvosolta volna a problémát, több mint két évig húzta az időt arra hivatkozva, hogy aggódnak a kölcsönzött munkaerőre nagymértékben támaszkodó részlegek megnövekedett költségei miatt, a jogi követeléseknek való esetleges kitettség miatt, és félnek a negatív sajtófigyelemtől.
A Google elismerte a mulasztásokat, és közölte, hogy vizsgálatot indít.
„Az ideiglenes alkalmazottak tényleges bére számos alkalommal emelkedett ebben az időszakban” – mondta Spyro Karetsos, a Google megfelelőségi vezetője egy nyilatkozatban. „A legtöbb ideiglenes alkalmazottat lényegesen jobban megfizettük, mint az összehasonlító ráták. Mindazonáltal egyértelmű, hogy ezt a folyamatot nem kezeltük összhangban azokkal a magas szintű normákkal, amelyekhez vállalatként tartjuk magunkat. Alapos felülvizsgálatot végzünk, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy feltárjuk és kezeljük azokat a bérezési eltéréseket, amelyeket a csapat még nem kezelt. Valamint felülvizsgáljuk az e téren alkalmazott megfelelőségi gyakorlatunkat. Röviden, ki fogjuk deríteni, hogy mi ment itt rosszul, miért történt, és helyre fogjuk hozni.”
A SEC sem marad ki a buliból
A Whistleblower Aid eközben panaszt tett az állítólagos jogsértésekkel kapcsolatban az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél, a SEC-nél is.
Bár a nemzetközi munkajog nem tartozik a SEC hatáskörébe, egy panaszos azt állítja, hogy a Google nem csupán a munkaügyi törvényeket szegte meg világszerte, hanem a befektetőket is félrevezette a jelentős jogi és pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatban.
A Google több mint 100 000 ideiglenes alkalmazottat, beszállítót és vállalkozót foglalkoztat, akik nem közvetlenül a vállalat alkalmazásában állnak, hanem a vállalat nevében végeznek munkát, az étkeztetéstől és a biztonságtól kezdve a kódoláson át az adatelemzésig.
Ezeknek a munkavállalóknak a többsége hosszú távú projekteken dolgozik, például tartalom moderálással foglalkozik, és kevéssé érintkeznek a Google állandó alkalmazottaival. Bár a munkaerő-kölcsönző ügynökségek fizetik az ideiglenes munkavállalókat, a kölcsönzött munkatársak közvetlenül a Google vezetőinek jelentenek. A kölcsönzött munkaerőre leginkább támaszkodó részlegek közé tartozik a toborzás, a marketing és a Waymo, a Google autonóm járművekkel foglalkozó leányvállalata. Globálisan a Google évente mintegy 800 millió dollárt költ kölcsönzött munkaerőre.
A kölcsönzött munkavállalók alkalmazása gyakori a technológiai iparban, de a Google „árnyék munkaerőre” való támaszkodása, amely meghaladja a közvetlen alkalmazotti bázisát, régóta kritikát vált ki a vállalat saját alkalmazottai, valamint a politikusok és a szakszervezetek részéről is.
Több mint 30 országban – köztük az Egyesült Királyságban, több EU tagállamban, Indiában és Tajvanon – léptettek életbe a „bérparitási” vagy „egyenlő bánásmód” törvényeket, amelyek előírják, hogy az ideiglenes munkavállalókat ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint az azonos vagy hasonló munkát végző teljes munkaidős alkalmazottakat. Az Egyesült Államokban, ahol a Google ideiglenes alkalmazottainak többsége dolgozik, nincs ilyen védelem.
Hungarian