Amikor a koronavírus tavaly megjelent, az egészségügyi tisztviselők, virológusok, szakértők attól tartottak, hogy a világjárvány valósággal letarolja majd Afrikát. Minden előrejelzés arra utalt, hogy a COVID-19 milliók halálát fogja okozni és tönkreteszi a kontinens amúgy is törékeny egészségügyi rendszerét. Végül a jóslatok nem jöttek be.
A zimbabwei Harare település forgalmas piacán több száz, többnyire maszk nélküli ember tolong, hogy a fából készült asztalokon és műanyag lapokon elhelyezett gyümölcsöket és zöldségeket vásároljon és adjon el. Mint Afrika nagy részén, Zimbabwében is a koronavírus gyorsan a múlt homályába merült.
„A COVID-19 eltűnt, mikor hallottál utoljára olyanról, aki COVID-19-ben halt meg?” mondta az egyik helyi. „A maszk azért van, hogy megvédje a zsebemet” – tette hozzá.
A tegnap az országban mindössze 9 új COVID-19-es megbetegedést regisztráltak, haláleset nem történt, ami összhangban van az egész kontinensen tapasztalható járványügyi adatokkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint július óta csökken a fertőzöttek száma a szegény kontinensen.
Amikor a koronavírus tavaly először jelent meg, az egészségügyi tisztviselők attól tartottak, hogy a világjárvány végigsöpör Afrikán, és milliókat öl meg. Bár még mindig nem világos, hogy a COVID-19 végül mennyi áldozatot követel, ez a katasztrofális forgatókönyv szerencsére nem valósult meg sem Zimbabwéban, sem a kontinens nagy részén.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy a COVID-19 pontos adatainak megszerzése – különösen a hiányos felügyeletet biztosító afrikai országokban – rendkívül nehéz, és figyelmeztetnek arra, hogy a csökkenő koronavírus-tendenciák könnyen megfordulhatnak.
A szakemberik is elismerik, hogy Afrikában valami működik
De valami rejtélyes dolog zajlik Afrikában, ami zavarba hozza még a tudósokat is. Wafaa El-Sadr, a Columbia Egyetem globális egészségügyi tanszékvezetője azt nyilatkozta: „Afrikának nincsenek olyan oltóanyagai és erőforrásai a COVID-19 elleni küzdelemhez, mint Európában és az Egyesült Államokban, de valahogy mégis úgy tűnik, hogy jobban teljesítenek”.
Afrikában az emberek kevesebb mint 6%-át oltották be eddig, ez az európai átoltottsághoz képest elenyésző. Hónapok óta a WHO heti járványjelentéseiben Afrikát a „világ egyik legkevésbé érintett régiójaként” jellemzi.
Egyes kutatók szerint a kontinens fiatalabb lakossága – az átlagéletkor 20 év, míg Nyugat-Európában 43 év -, valamint az alacsonyabb urbanizációs arány és a szabadban való folyamos tartózkodás lehet a titok nyitja. Számos tanulmány vizsgálja, hogy lehet-e más magyarázata, beleértve a genetikai okokat is.
Pénteken Ugandában dolgozó kutatók közölték, hogy a nagy arányban maláriának kitett COVID-19-es betegeknél kisebb valószínűséggel fordult elő súlyos betegség vagy haláleset, mint azoknál, akiknek ilyen betegségük nem volt.
Jane Achan, a Malária Konzorcium vezető kutatási tanácsadója és a tanulmány társszerzője azt mondta: „Mintha a malária védőhatást fejtene ki”.
Achan szerint ez arra utalhat, hogy a maláriával való korábbi fertőzés „tompíthatja” az emberek immunrendszerének azon hajlamát, hogy a COVID-19 vírussal való fertőzéskor túlműködésbe kezdjen. A kutatást múlt pénteken mutatták be az Amerikai Trópusi Orvosi és Higiéniai Társaság ülésén.
Christian Happi, a nigériai Redeemer’s University fertőző betegségekkel foglalkozó afrikai kiválósági központ igazgatója kijelentette, hogy a hatóságok hozzászoktak ahhoz, hogy a járványkitöréseket vakcina nélkül is megfékezzék, és a közösségi egészségügyi dolgozók kiterjedt hálózatának tulajdonította.
„Nem mindig arról van szó, hogy mennyi pénzünk van, vagy mennyire kifinomultak a kórházaink” – mondta.
Devi Sridhar, az Edinburgh-i Egyetem globális közegészségügyi tanszékének vezetője szerint az afrikai vezetők nem kapták meg a nekik járó elismerést a gyors cselekvésért, utalva Mali azon döntésére, hogy még a COVID-19 megérkezése előtt lezárta határait.
„Úgy gondolom, hogy Afrikában más a kulturális megközelítés, ahol ezek az országok alázattal közeledtek a COVID-hoz, mivel olyan dolgokat tapasztaltak, mint az Ebola, a gyermekbénulás és a malária” – vélekedett Sridhar.
Dél-Afrika nem úszta meg
Az elmúlt hónapokban a koronavírus Dél-Afrikát sújtotta, és a becslések szerint több mint 89 000 ember halálát okozta, ami messze a legtöbb halálos áldozatot jelenti a kontinensen. De egyelőre az afrikai hatóságok, bár elismerik, hogy lehetnek hiányosságok, nem jelentenek nagyszámú váratlan halálesetet, amely a COVID-hoz köthető. A WHO adatai azt mutatják, hogy az afrikai halálesetek a globális összlétszám mindössze 3%-a. Ehhez képest az amerikai és az európai kontinensen bekövetkezett halálesetek 46%-ot és 29%-ot tesznek ki.
Nigériában, Afrika legnépesebb országában a kormány eddig közel 3000 halálesetet regisztrált a 200 milliós lakosság körében. Az Egyesült Államokban két-három naponta regisztrálnak ennyi halálesetet. Az alacsony számok miatt a nigériaiak megkönnyebbültek, hiszen nekik korábban azt mondták, hogy holttestek hevernek majd az utcákon, de semmi ilyesmi nem történt.
Pénteken a nigériai hatóságok kampányt indítottak a nyugat-afrikai ország koronavírus-immunizálásának jelentős kiterjesztésére. A tisztviselők célja, hogy februárig a lakosság felét beoltják, ami szerintük segít elérni a nyájimmunitást.
Oyewale Tomori nigériai virológus, aki a WHO több tanácsadó csoportjában is helyet foglal, azt javasolta, hogy Afrikának talán nincs is szüksége annyi vakcinára, mint a nyugati országoknak. Ez egy olyan elképzelés, amely bár ellentmondásos, de az afrikai tudósok ezt komolyan megvitatták és emlékeztet arra a tavaly márciusi brit javaslatra, mely szerint a COVID-19-et szabadon kellene engedni, hogy megfertőzhesse a lakosságot, és így alakuljon ki az immunitás.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Afrikában nincs szükség vakcinákra. Salim Abdool Karim, a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem epidemiológusa szerint igenis szükség van az emberek mihamarabbi beoltására, hogy ne alakuljon ki olyan válságos helyzet, mint Európában, amely egyébként a legátoltottabb kontinens.
Forrás: US News
Hungarian