Egy több mint 80 humanitárius csoportból álló koalíció arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy vonja vissza azt a végrehajtási rendeletét, amely véglegesen lefoglalja a 7 milliárd dollárnyi befagyasztott afgán központi banki vagyont, és a pénzt felosztja a 9/11 áldozatainak családjai és egy eddig ismeretlen, állítólag az afgán nép javára létrehozott vagyonkezelői alap között.
A Bidenhez és más vezető kormánytisztviselőkhöz intézett levélben a csoportok azzal érveltek, hogy a Fehér Ház leginkább úgy tud segíteni az afgánoknak, akik egyre súlyosbodó humanitárius katasztrófával – beleértve a tömeges éhezést – néznek szembe, ha visszavonja a februári végrehajtási rendeletet, és felülvizsgálja a jelenlegi szankciórendszert, amely egy elemző szerint halálosabb lehet, mint az USA által az ország ellen két évtizede folytatott háború.
„Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy akadályozza meg az Afganisztánban kibontakozó katasztrófát, sürgősen vonja vissza a nemrégiben kiadott végrehajtási rendeletet, amely felosztja az afgán nép tulajdonát képező befagyasztott tartalékokat, és felét a szeptember 11-i merénylet családjainak utalja, a másik felét pedig egy újonnan létrehozott alapba helyezi, ahelyett, hogy az afgán nép tartalékainak az afgán központi bank infrastruktúráján keresztül történő visszaszolgáltatására találnának egy védett mechanizmust” – olvasható a levélben, amelyet az Afghans for a Better Tomorrow intézett az elnökhöz.
Arash Azizzada, az említett szervezet társigazgatója csütörtöki nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a Biden-kormányzat február 11-i végrehajtási rendelete mélyen elhibázott, de még nem késő változtatni az irányon. Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a rendeletet és tegyen azonnali lépéseket az afganisztáni fájdalom és szenvedés enyhítésére”.
A 9/11 áldozatok családjai is lemondanának a pénzről az afgán éhezők javára
A csoport mindössze néhány nappal azután küldte a levelet, hogy a szeptember 11-i Családok a Békés Holnapokért – egy háborúellenes szervezet, amelyet a 9/11-es áldozatok családjai hoztak létre – tagjai is követelték, hogy a Biden-kormányzat adja ki az afgán központi bank eszközeit, amelyeket az amerikai pénzügyminisztérium tavaly augusztusban fagyasztott be, miután a tálibok hatalomra léptek.
„Nemcsak erkölcsi okokból kell ezt megtenni, hanem nemzetbiztonsági érdek is fűződik hozzá, hogy megakadályozzuk Afganisztán teljes összeomlását” – mondta Terry Rockefeller, akinek a húga 2011. szeptember 11-én halt meg a World Trade Centerben.
Az amerikai kormány döntése katasztrofális válsághoz vezetett, amely több életet követelhet, mint 20 évig tartó afganisztáni harcok. Az ENSZ becslései szerint 1 millió gyermeket fenyeget a tél végéig bekövetkező éhhalál veszélye. Decemberben az NPR arról számolt be, hogy a családok eladják a gyerekeiket, hogy az értük kapott pénzből élelmiszert és üzemanyagot tudjanak venni. Az Afganisztánt sújtó egyre súlyosbodó válság a közvélemény – köztük a 9/11 áldozatainak családtagjai – ellenérzéseit váltotta ki.
„Úgy gondolom, hogy a Biden-kormányzatnak bátrabbnak kellett volna lennie, és kijelenteni, hogy álláspontjuk szerint ez nem tálib pénz, és hogy el fogják juttatni az afgán néphez” – mondta Rockefeller.
A dögkeselyű ügyvédek komoly jogi díjakat zsebelnek be
A The Intercept riportja részletesen beszámolt Lee Wolosky, a Fehér Ház korábbi afganisztáni tanácsadójának munkájáról, aki a 9/11 áldozatainak családjait képviselte a tálibok elleni csoportos peres eljárásban. Az egyezséget kötő ügyvédek – akik annak ellenére igyekeznek igényt tartani az afgán pénzekre, hogy azok nem a tálibok vagyonát képezik, és soha nem is képezték – együttesen több mint félmilliárd dollárt kereshetnek a befagyasztott pénzeszközökből származó jogi díjakon.
Kevesebb mint egy évvel a háború vége óta újabb menekültválság van kialakulóban, mivel az afgán civilek – akik közül néhányat az amerikai kormány alkalmazott, majd jól magára hagyott – a gazdasági összeomlás, a széles körű élelmiszerhiány és a tálib kormány megtorlásának együttes veszélye elől menekülnek. Hetente több tízezer menekült áramlik Pakisztánba és Iránba. A Nemzetközi Válságcsoport és a Nemzetközi Mentőbizottság szakértői szerint, akik februárban tanúvallomást tettek a témában, az afgán gazdaságnak likviditási injekcióra van szüksége – amelyet a saját központi bankja által jelenleg befagyasztott és az Egyesült Államokban tartott pénzeszközök biztosíthatnak.
Rockefeller úgy látja, hogy a Biden-kormányzat kétértelműsége a központi bank feltőkésítésével kapcsolatban az Egyesült Államok sikertelen afganisztáni terrorellenes háborújának utolsó felvonása. „Az volt az álláspontunk, hogy nem lehet háborút folytatni a terrorizmus ellen. Nem lehet úgy véget vetni a terrorizmusnak, hogy még több civil áldozatot produkálsz, és most éppen ez történik, még 20 év háború után is afgán civilek halnak meg.”
Rockefeller szerint a Peaceful Tomorrows nevű szervezet február 17-én találkozott a Biden-kormány magas rangú tisztviselőivel, akik azt állították, hogy a befagyasztott vagyon nagy része olyan pénz, amelyet először humanitárius segélyként utaltak át Afganisztánnak a nyugati kormányok és különböző alapítványok, tehát ezeknek a pénzeknek az afgán néphez kell eljutniuk.
A helyiek a hibásak?
Shah Mehrabi, a Montgomery College közgazdászprofesszora, aki az afgán központi bank legfelsőbb tanácsának tagja, megjegyezte, hogy a tartalékokat fedező helyi valutát az afgán központi bank hozta létre. „Minden külföldi tartalékot át kell váltani a helyi valutára. Ki biztosította a helyi valutát? A DAB (afgán jegybank).”
„Érthető, hogy bizonyos értelemben a 9/11-es családtagok, akik dühösek a veszteségük miatt, és akik a tálibokat akarják sújtani, azt gondolhatják, hogy ez tálib pénz, holott valójában messze nem az” – mondta Rockefeller.
Andrew Maloney, az egyik ügyvéd, aki a befagyasztott afgán pénzeszközök beváltására irányuló erőfeszítéseket vezeti, a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: „A valóság az, hogy az afgán nép nem szállt szembe a tálibokkal. … Ők viselik a felelősséget azért az állapotért, amelyben most vannak”.
Phyllis Rodriguez, a Peaceful Tomorrows egyik alapító tagja nem ért egyet az ügyvéddel. Ő a fiát vesztette le a szeptember 11-ei merényletben, mégis úgy gondolja, hogy kegyetlen több millió embert hagyni éhen halni. Majd hozzátette: „Ez a pénz az afgán átlagembereké. Ez az ő pénzük, és nekik kell, hogy jusson.”
