Most, hogy már végérvényesen Elon Musk tulajdonába került a Twitter, és végre megtudtuk azt is, hogyan hat majd mindez a kriptovilágra, ideje ráfordulnunk a milliárdos techbirodalmának egy másik pályájára, amely bizony (hisszük vagy sem) az emberiség megreformálására koncentrál. Musk ugyanis, amikor szabadidejében nem a Dogecoint hájpolja, világszintű SpaceX űrvállalatát babusgatja, hogy újra meg újra történelmet írjon, no meg persze kiépítse városát a Marson. A Return to Space című nagysikerű dokumentumfilmje nemrégiben töviről-hegyire megörökítette a vállalat újrahasznosítható rakétájának fejlesztését, hogy az első sorból figyelhessük a történteket, és Musk offline énjét is jóalaposan megismerjük. Érdemes megnéznünk, vagy a Netflix újabb bevételkiesést írhat a számlájára? Öveket becsatolni, rázós utunk lesz! (A cikk nyomokban spoilert tartalmaz.)
Az Oscar-díjas Elizabeth Chai Vasarhelyi és Jimmy Chin által rendezett dokumentumfilm elsősorban a SpaceX 2020-as, már teljes értékűnek számító küldetésére koncentrál, melynek célja az volt, hogy Bob Behnken és Doug Hurley, a NASA űrhajósait sikeresen a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldje. (A misszió egyébként azért számított kivételesnek, mivel a NASA 2011-ben megszüntette a Space Shuttle járatát, és egy időre leállította űrprogramját.) A rendezők engedélyt kaptak többek arra, hogy olyan felvételeket használjanak, amelyeket Behnken és Hurley maguk készítettek, de az aprólékos és izgalmas jelenetek érdekében sikerült „árnyékként követniük” Jim Bridenstine, a NASA akkori vezérigazgatóját is. Ennek köszönhetően némi meghitt pillanatot is elejtettek a filmben, például az űrhajósok családi életét, vagy éppen Musk, a SpaceX főmérnöki énjét is, ahogyan időnként laza ruhában beugrik, hogy egy-két technikai kérdésről érdeklődjön vagy, hogy még a kilövés előtt friss időjárás előrejelzést kapjon.
Egykor még kigúnyolták, most meg ő váltja meg a világot?
Musk 2002-ben alapította a SpaceX-et, akkoriban ugyanakkor sokan kigúnyolták az ötletét, és badarságnak találták, hogy egy kereskedelmi cég rakétákat gyártson a NASA számára. A kritikusok büszkén verték a mellüket, amikor a többéves erőfeszítések ellenére a vállalat Falcon rakétája felrobbant. Ez ugyanakkor a folyamat része volt.
„A SpaceX alapvetően egy ’bukj meg gyorsan és korán, majd tanulj a kudarcokból’ mentalitással indult. – magyarázta Chin – Ez pedig egy teljesen másmilyen felfogás ahhoz képest, ahogyan az emberek általában megközelítik az űrutazás fejlesztését.”
Musk és mérnökei egyébként az űrrakéta mellett további hasznos újításokon is dolgoztak, majd kifejlesztettek egy egyfajta menekülési utat is, hogy a kapszulában lévő űrhajósok egy esetleges katasztrófa esetén leválhassanak a hordozórakétáról. Erre azonban szerencsére nem volt szükség, Behnken és Hurley küldetése ugyanis teljesen zökkenőmentesen zajlott, és nemrégiben már útnak indult az első turistajárat is a Nemzetközi Űrállomásra, három üzletemberrel és egy egykori űrhajóssal a fedélzeten.
A filmben egy jelenet erejére Musk egy „Occupy Mars” feliratú pólót visel, ami nem is csoda, a penge eszű milliárdos ugyanis nemcsak a SpaceX, hanem maga az emberiség jövőjét kívánja megváltoztatni, amivel egyidejűleg néhány éven belül a Marson tenné le új városának alapkövét:
„Már majdnem fél évszázad telt el azóta, hogy az emberek utoljára jártak a Holdon. Ez túl hosszú idő, vissza kell térnünk, és állandó bázist kell létrehoznunk. – szavalta Musk tavaly áprilisban – Azután pedig építsünk várost a Marson, hogy űrhajós civilizációvá és egy több bolygón élő fajjá váljunk”
A film rendezői szavaival élve „mindennek megvan a maga tétje, így igazi szenvedéllyel és hittel kell tenned, amit csinálsz, amikor élet-halált játszol”. Musk szerencsére „valóban hisz ezekben az eszmékben”, így aztán mindenképp érdemes végig néznünk a dokumentumfilmet, mert ki tudja… Lehet, hogy néhány éven belül már a vörös bolygón süttethetjük a hasunkat.
Hungarian 