A német infláció 60 éves csúcsra emelkedett, az Allianz szerint az igazi válság még csak most kezdődik.
A német infláció újabb, a második világháború utáni rekordot ért el. Ez még egy pofon az Európai Központi Banknak, amelynek végre észbe kellene kapnia, hogy a válságra hozott intézkedései befuccsoltak. Az európai országok sorra jelentik az inflációs adatokat, amely mindenhol borús képet mutat.
A ma reggeli adatok szerint az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a fogyasztói árak éves szinten 8,7%-kal emelkedtek, ami a legmagasabb érték 1963 óta.
A Bloomberg szerint a jelentés mindössze 10 nappal az EKB döntő fontosságú ülése előtt készült, ahol a tisztviselők bejelentik a nagyszabású eszközvásárlások befejezését, és megerősítik a júliusi kamatemelési terveket, több mint egy évtized után először.
„Az infláció hatalmas gazdasági kockázatot jelent” – mondta Christian Lindner német pénzügyminiszter egy berlini sajtótájékoztatón.
„Küzdenünk kell ellene, hogy ne alakuljon ki gazdasági válság, és olyan spirál, amelyben az infláció önmagát táplálja.”
Friedrich Heinemann, a ZEW közgazdásza szerint a háztartások megszorítása még messze nem ért véget.
„A fogyasztóknak további áremelkedéssel kell számolniuk, mert sok alapanyag még mindig szűkös, és a nagykereskedelmi árak még mindig drasztikusan emelkednek” – írta a szakértő.
„A meglepően jó munkaerő-piaci adatok is arra utalnak, hogy a rettegett bér-árspirál hamarosan felgyorsulhat” – tette hozzá.
A java még csak hátra van
Az Allianz Trade nemzetközi biztosítótársaság szerint a java még csak hátra van.
„A magas infláció és a járvány utáni vásárlás csökkenése nyomást gyakorol az élelmiszer-kiskereskedelem jövedelmezőségére” – érvelt Aurelien Duthoit, az Allianz Trade ágazati tanácsadója.
„Ebben a tekintetben az áremelkedések valószínűleg jelentős hatással lesznek a fogyasztói árakra a közeljövőben.”
Pénzben kifejezve az áremelkedés a jelentések szerint fejenként 250 eurót tesz ki évente.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által közzétett felmérés szerint 10-ből 9 élelmiszer-kiskereskedő további áremelést tervez a villamosenergia, a nyersanyagok és az ipari termékek drágulása miatt.
„A legrosszabb még hátravan a háztartások számára” – figyelmeztetett Duthoit, hozzátéve, hogy a kiskereskedelmi élelmiszerárak nem tükrözik az elmúlt 18 hónap valós áremelkedését.
