Vasárnap az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) helyettes kormányzója, Katerina Rozhkova a televízióban arról számolt be, hogy az orosz invázió kezdete óta a bank 12,4 milliárd dollárnyi aranytartalékot értékesített.
„Azért adjuk el, hogy képesek legyünk az ország számára importálni a szükséges árukat.” – mondta Rozhkova.
Ebben nincs is semmi érdekes, azonban menjünk vissza kicsit az időben, egészen pontosan 2014 márciusába. Ebben az időben egy művelet zajlott le Ukrajna területén, amelynek során az ország aranytartalékát egy jelöletlen gépre rakták, amely egyes források szerint az USA-ba szállította azt. Amint az esetről a különböző híroldalak beszámoltak néhány hónapon belül Ukrajna hivatalos aranykészlete összeomlott.
Most pedig térjünk vissza Rozhkova kijelentéséhez, amivel most már van egy kis probléma. Az IMF júniusi adatai szerint a kelet-európai ország nem rendelkezett 12 milliárd dollárnyi aranytartalékkal ebben az időben. Akkor mégis hogyan tudtak értékesíteni ennyi aranyat?
Az orosz invázió megkezdésekor a nemzeti bank 27 tonna aranyat tartott számon, amely a Világ Aranytanácsa (WGC) szerint 1,6 milliárd dollárnak felelt meg.
Ezek szerint Ukrajna képes volt aranykészletének több mint hétszeresét eladnia valamilyen módon, azonban ez nem jelenti azt, hogy Rozhkova hazudott volna.
Hogyan történhetett ez?
Feltételezhető, hogy a kormány a hazai bankok vagy más intézmények által tartott készleteket csapolta meg, például az ország legnagyobb kereskedelmi bankját, a PrivatBank-ot, amelyet 2016-ban államosítottak.
A második magyarázat az, hogy más országok vagy magánszervezetek által adott aranyat értékesített a nemzeti bank. A világ országai milliárdos segélyeket küldenek a háború sújtotta országnak. Egyik ilyen példa a Svédország által küldött 55,5 millió dollárnyi svéd korona volt.
Végül pedig ott van még a bányászat útján kitermelt arany. A Mining World jelentése szerint Ukrajna 3000 tonna aranykészleten ül. Azonban ez valószínűtlen, ugyanis az országnak kevés bányája van ahhoz, hogy ekkora mennyiséget ki tudjon bányászni.
Mégsem aranyat értékesítettek?
Ami tovább bonyolítja a dolgot, hogy a Bloomberg szerint ma reggel Rozhkova tagadta korábbi kijelentését, sőt azt mondta, hogy valójában a pénz devizaeladásból származott, nem pedig aranyból.
„Devizát adtunk el a tartalékjainkból, hogy finanszírozni tudjuk a tengerentúli kereskedelmi szerződéseinket és fizetési rendszereinket.” – mondta Rozhkova.
A helyettes vezető egy üzenetben kifejtette, hogy az invázió kezdete óta az UNB 12 milliárd dollárt költött a nemzetközi tartalékokból külföldi szerződések teljesítésére. Másrészt a 10 milliárd dollár be is folyt, valószínűleg főként az amerikai adófizetőktől.
Ami biztos, hogy az ország devizatartalékai idén jelentősen csökkentek.
„Napjainkban jelentős nyomást gyakorol a tartalékokra a nemzeti bank költségvetésének finanszírozása” – mondta a nemzeti bank elnökhelyettese, Szerhij Nikolajcsuk elnökhelyettes a Bloombergnek.
Ami azonban meglehetősen furcsa, hogy a Bloomberg által közölt hivatalos IMF-adatok szerint Ukrajna tartalékai az arany nélkül nagyobbak, mint Ukrajna összes tartaléka együttvéve.
Másrészt egyes hírek azt mondják, hogy az ukránok aranykészletét a szomszédos Lengyelországba „helyezték át”.
Szergej Nikolajcsuk, aki az UNB helyettes vezetője egy újságnak elmondta, hogy Kijev Lengyelországba küldi az ország arany- és devizatartalékait, amiket a helyzet normalizálódásáig ott tárolnak. Ennek a mennyiségét viszont nem közölte a helyettes vezető.
A lényeg az, hogy az Ukrán Nemzeti Bank hétszer annyi aranyat értékesített, mint amennyijük volt, majd ezt pedig letagadták. A kérdés az, hogy miért?
Ez a cikk is érdekelhet: A Cseh Nemzeti Bank tízszeresére tervezi növelni aranytartalékait
Hungarian 