Az 1900-as évek közepe óta a világ népessége meredeken emelkedik, de ez a tendencia nem mondható el a kelet-európai országokról, köztük Magyarországról sem.
A növekedés tetemes részét Kína és India adja, a kutatók szerint pedig a most következő növekedési hullámért egyértelműen az afrikai országok felelősek. Nigerben például 2019-től egy átlagos nőnek több mint hat gyermeke születik élete során. Nigéria lakossága az elmúlt 25 évben gyakorlatilag megduplázódott. A fejlett országokban azonban más a helyzet. Számos ország népessége zsugorodik, nincs ez másként Magyarország esetében sem.
A Visual Capitalist munkatársa, Marcus Lu arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre aggasztóbb a népességfogyás Kelet-Európában. Az ENSZ adatai szerint 20 országban különösen aggasztó a helyzet, hiszen 2050-re a lakosság legalább 10%-kal fog csökkeni. Sajnos a top 20-ban benne van Magyarország is, egész pontosan a 14. helyen áll. Becslések szerint 28 év múlva hazánk népessége minimum 12,3%-kal fog csökkeni. Hozzánk hasonlóan rossz helyzetben van még Litvánia, Bulgária, Románia, Albánia, Szerbia, Ukrajna.
De mi történt ezekben az országokban?
A születési arányszám a Peterson Institute for International Economics (PIIE) szerint a Szovjetunió összeomlása óta csökkent. A régióban az egy nőre jutó gyermekek átlagos száma az 1988-as 2,1-ről 1998-ra 1,2-re csökkent. A születési ráta azóta némileg helyreállt, de ez nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a halálozást és a kivándorlást. Egyre többen hagyják el hazánkat és a többi kelet-európai országokat is a jobb élet reményében.
Kelet-Európában az Európai Unió (EU) 2004-es és 2007-es határbővítései után több kivándorlási hullám is lezajlott. A PIIE jelentése szerint 2016-ra 6,3 millió kelet-európai lakott más uniós tagállamban. Sokan költöztek Németországba, Ausztriába, az Egyesült Királyságba vagy éppen Hollandiába.
Nemcsak a vén kontinensen ilyen aggasztó a helyzet, Japán sem büszkélkedhet kiemelkedő születési rátával. 1970 óta ugyanis folyamatosan csökken a születendő gyermekek száma, az ország teljes népessége azonban csak 2010-ben kezdett el zuhanni.
A számok alapján a helyzet szörnyűnek tűnik. 2021-ben 811 604 baba született Japánban, miközben 1,44 millióan haltak meg. Az alacsony születési arányok következtében a szigetországban a világon a legmagasabb az átlagéletkor is, egész pontosan 49 év.
A japán kormány különböző szociális programokat vezetett be, hogy vonzóbbá tegye a gyermekvállalást, de úgy tűnik, ezek nem érnek el a probléma gyökeréhez.
A második ország Kuba, mely hasonló cipőben jár. Kubában egy nőre mindössze 1,7 gyermek jut, ami azt jelenti, hogy itt a legalacsonyabb a termékenységi ráta a latin-amerikai régióban. Mexikóban 2,2, Paraguayban 2,5, míg Guatemalában 3 gyermek jut egy nőre. Kuba a bevándorlással sem tudja pótolni a kiesést, mivel az ország a technológiai lemaradása és az amerikai szankciók miatt egyáltalán nem népszerű célállomás. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a bevándorlók a teljes lakosság mindössze 0,1%-át teszik ki.
Hungarian