Az európai árnyék-munkanélküliség nagy gond, sokkal magasabb lehet a valódi adat, mint a hivatalos. Sokan csak csekély részmunkaidőben, átmenetileg dolgoznak vagy tanfolyamra járnak. De Magyarországon vajon jobb a helyzet? Tudsz olyat mondani, akinek nincs állása, mégsincs munkanélküliként nyilvántartva?
Az árnyék-munkanélküliség nagy gond, valódi dilemma Daniel Lacalle közgazdász és szakíró, könyvszerző szerint Európában, bár kisebb mértékben az USA-ban is. Az Európai Unióban sokkal rosszabb a helyzet. A UBS bankcsoport Economic Outlook or Europe 2023-24 című jelentésében bemutatta, hogy az euróövezetben jelentős különbség van a hivatalos munkanélküliség és valódi, rejtett munkanélküliség között. A hivatalos munkanélküliségi ráta az euróövezetben még mindig magas, 6,5 százalék.
Nem dolgoznak, mégsem munkanélküliek
A legmagasabb munkanélküliségi ráta Spanyolországban van, 12,5 százalék körüli, ezt követi Görögország 11,4 és Olaszország 7,8 százalékkal. A UBS szerint azonban az árnyékmunkanélküliség az euróövezetben 8,8, Spanyolországban 15, Olaszországban 8, Németországban pedig jóval 5 százalék felett van a hivatalos három százalékkal szemben.
Az európai országokban különböző módon maradnak ki a hivatalos munkanélküliségi rátából a nem foglalkoztatott munkavállalók. A számokból levonják azokat, akik nem dolgoznak, de képzésben vesznek részt, a miniállásokat és azokat, akiknek hosszú távú szerződésük van, de csak néhány hónapig dolgoznak. Vagy kényszerszabadságolták őket. Ők nem jelennek meg munkanélküliként, még akkor sem, ha munkanélküli-ellátásban részesülnek.
Ugyanakkora a munka közterhe a görögöknél, mint nálunk?
A szerző szerint mindez az erős állami beavatkozások és a merev munkaerőpiac hibáit mutatja. A merevség első forrása a munkaerőköltség. A magas társadalombiztosítási járulékok és adók megnehezítik a vállalkozások számára a munkanélküliség csökkentését. A munkát terhelő adóék igen magas olyan országokban, mint Spanyolország vagy Görögország, ahol egy vállalkozás közel 1800 eurót fizet ki, hogy 1000 euró nettó bért kapjon a munkavállaló.
Magyarországon egy 400 ezer forintos bruttó bérhez a kalkulátorok szerint 478 ezer forint bérköltség tartozik, amiből a munkavállaló 266 ezret kap kézhez. Mivel 478/266=1,796, ez majdnem pontosan ugyanaz az eset, mint a fenti spanyol-görög példa.
Milliókat hagynak az út szélén
Ha ehhez a magas adóékhez hozzáadjuk a szabályozási, adminisztrációs terheket és büntetéseket, akkor kiderül, hogy a munkavállalók védelmére hivatott rendszer valójában milliókat hagy az út szélén, különösen a fiatalokat – írja a spanyol közgazdász. A munkanélküliség csökkentésének fontos akadályai közé tartoznak a nagyon magas közvetlen és közvetett társasági adók, valamint a nyelvi és kulturális akadályok is.
A Covid-19 válság idején, 2020 áprilisában az árnyék-munkanélküliség 21,7 százalékra emelkedett az EU-ban és 14,7 százalékra az Egyesült Államokban. Az USA-ban az újranyitás gyorsabb bérnövekedéssel járt, az euróövezetben ez gyenge maradt. Míg az Egyesült Államokban a reálbér 1,1 százalékkal csökkent, addig az euróövezetben 6,8-el (2022 harmadik negyedévében). Az Európában látható negatív tendenciát a gazdaságba való folyamatosan növekvő állami beavatkozásnak tudja be a szerző.
Az Egyesült Államokban élő barátaimnak tudomásul kellene venniük, hogy ha az európai gazdaságpolitikát másolják, akkor európai munkanélküliséget és reálbérszintet kapnak –tette hozzá.
Mitől van a magyar árnyékmunkanélküliség?
Ha valaki azt hallja Magyarországon, hogy a munkanélküliség csak 3,8 százalék (KSH, novemberi adat), akkor szintén gyakori, hogy hitetlenkedve csóválja a fejét. Főleg vidéken, szegényebb körzetekben. Sokan úgy érzik, hogy a munkanélküliségi ráta közel sem a valóságot tükrözi. Kik a magyar árnyék-munkanélküliek, és mit csinálnak? Többféle eset lehetséges:
- Csak három hónap munkanélküli segély jár, ez után, ha nem jelentkeznek, automatikusan kikerülnek a rendszerből. (Az átlagos elhelyezkedési idő pedig ennél jóval hosszabb, általában kilenc hónap körül jár.)
- Sokan képzésekben vesznek részt.
- Mások közmunkaprogramban, aminek díjából megélni szinte lehetetlen.
- Sok a feketén foglalkoztatott. (Nem feltétlenül saját hibájuk, van, hogy másképp nem kapnak munkát.)
- Vannak, akik kényszerből külföldön dolgoznak, sokszor csak idényjelleggel vagy szintén feketén.
Kicsiny szerkesztőségünk nem reprezentatív konzultációja szerint mindenki tud a saját környezetéből többre is példát mondani.
Apukámnak besegít néha alkalmi munkavállalóként egy srác, aki hivatalosan nem munkanélküli, mert néhány napot foglalkoztatva van, emellett nyáron sepri az utcát és a parkokat és már ki is került a rendszerből. Normális állása viszont nincs – mondta egyik kollégánk.
Kapcsolódó cikkeink:
Egyes országokban már három számjegyű infláció várható – és Magyarországon?
Munkanélküliség az EU-ban – megtévesztő adatok
Aggasztóan sok lett a munkanélküli Magyarországon
350 millióan válhattak munkanélkülivé a COVID-19 korlátozások miatt, szó nincs V-alakú kilábalásról
Címlapkép forrása: Pixabay.com
Hungarian 