Egy új jelentés szerint 2050-re a világ népességének 70 százaléka városokban fog élni, szemben a 2020-as 54 százalékkal. Ezt az eredményt a népességnövekedés és az urbanizáció irányába történő elmozdulás hozza magával. A “megavárosok” – avagy a 10 millió, és annál több lélekszámú települések – száma is gyarapodni látszik, India pedig nagyon közel áll ahhoz, hogy letaszítsa Kínát a trónról.
Miért költöznek az emberek inkább nagyvárosokba?
Az IEP felsorolja azokat a legmeghatározóbb tényezőket, ami konkrétan a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában lakó személyeket a vidéki területekről való elvándorlásra ösztönzi. Ide tartozik a rendfenntartás és a biztonság általános hiánya, a túlzott erőszak és a bűnözői csoportok jelenléte, az ökológiai állapot romlása, valamint az a tény, hogy a rendelkezésre álló mezőgazdasági területhez egyszerűen túl sokan vannak. Mindemellett sokak számára a legvonzóbb csábítás az életszínvonal emelkedésének gondolata jelentheti.
Ennek megfelelően az urbanizáció nagyon gyakori a fejlett, de főleg a fejlődő országokban. Egyre több ember hajlamos a városokhoz közelebb költözni, hogy „kiváltságosabb” szociális és gazdasági szolgáltatásokhoz, valamint előnyökhöz jusson. Ezek közé tartoznak az olyan társadalmi és gazdasági előnyök, mint a jobb oktatás, az egészségügyi ellátás, a higiénia, a lakhatás, az üzleti lehetőségek és a jobb közlekedés.
Metropoliszok népessége ma VS a jövőben
A megavárosokhoz jelen pillanatban 33 település tartozik. A legnépesebbtől kezdve a felsorolást, a listavezetők:
- Tokió (37,3 millió),
- Delhi (32,3 millió),
- Sanghaj (28,7 millió),
- Dhaka (22,6 millió),
- São Paulo (22,5 millió).
2050-re várhatóan 14 metropolisszal bővül a lista. Össznépességük pedig mintegy 213 millióval növekedik az előrejelzések szerint. Az új sorrend ekkor:
- Delhi (49,6 millió),
- Dhaka (34,6 millió),
- Tokió (32,6 millió),
- Kairó (32,6 millió)
- Mumbai (32,4 millió).
A metropoliszok teljes listáján a következő városok szerepelnek:
Delhi, Dhaka, Kairó, Tokió, Mumbai, Sanghaj, Kinshasa, Lagos, Karacsi, Mexikóváros, São Paulo, Peking, Kolkata, New York City, Manila, Lahore, Bangalore, Csungking, Buenos Aires, Oszaka, Hyderabad, Tianjin, Guangzhou, Los Angeles, Rio de Janeiro, Bangkok, Jakarta, Sencsen, Lima, Párizs és Moszkva.
Növekedő népesség -> növekedő GDP?
A népességnövekedés mellett az érintett városokban, és egyúttal a nekik otthont adó országokban is gazdasági növekedést tapasztalhat majd a lakosság. Az AXA szerint a Fülöp-szigeteki Manilában és az indiai Bangalore-ban az évtized végére közel 150 százalékos GDP-növekedés várható.
Eközben csökkenést mindössze három megaváros népességszáma fog átélni. Ide tartozik Ororszország fővárosa, Moszkva (-3 százalék), Oszaka (-12 százalék), valamint a japán főváros, Tokió (-12 százalék). Az öregedő népesség és a csökkenő születésszám okozta zsugorodás ellenére azonban Tokió 2050-ben még mindig tartani fogja toplistás helyét és a világ negyedik legnépesebb megavárosa lesz.
2020 és 2100 között Afrika népessége várhatóan 1,3 milliárdról 4,3 milliárdra nő
Ha nagyobbat ugrunk az időben, A Pew Research Center szerint Afrika az egyetlen olyan világrégió, ahol a század végére még mindig erős népességnövekedés várható, míg az összes többi régió növekedési üteme csökkenni fog.
Ezek csak előrejelzések, mérget azért ne vegyünk rájuk
Fontos megjegyezni, hogy a különböző források különböző statisztikákat idéznek, és hogy különösen az előrejelzések esetében változhat a helyzet. Például az ENSZ eredetileg azt jósolta, hogy India 2027-ben előzi meg Kínát populáció szempontjából. A jelenlegi állás szerint azonban ez már idén áprilisban bekövetkezhet. Ami pedig a megavárosi státuszt illeti, az ENSZ 2018-as adatai szerint 2035-re még több további város, köztük a malajziai Kuala Lumpur és a kínai Wuhan is felkerül a listára.
Ez a cikk is érdekelhet: Egy svájci népszavazás 10 millióra korlátozná az ország népességét
Hungarian