Komoly bajban van az olasz gazdaság. Hiába nyitott minden újra a koronavírus-járvány után, elképesztő károkat okozott a több mint két hónapos lezárás. Az olasz vállalatok több mint fele likviditási problémákkal küszködik, 38%-ának pedig konkrétan a fennmaradása került veszélybe. Az ISTAT olasz statisztikai hivatal által készített 90 ezer vállalkozást érintő felmérése aggasztó képet ad a talján gazdaság jelenlegi helyzetéről.
A Confcommercio, vagyis az olasz vállalkozások szövetsége, mely 700 ezer céget képvisel, hasonló felmérést készített a vírus, vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. A helyzet elkeserítő. Azt állapították meg, hogy a kereskedelemben, turizmusban és szolgáltatóiparban a társaságok több, mint 60%-ának vannak anyagi problémái, 30%-uk pedig arra panaszkodott, hogy az új biztonsági intézkedések betartása komoly többletköltséggel jár. Például a fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök kliensenként több tíz eurót költenek a vendégek biztonságára. Cipőre húzható védőfóliát, gumikesztyűt, kézfertőtlenítőt, maszkot használnak, emellett naponta többször fertőtlenítik az egész üzlethelyiséget.
Annyira kell a külföldi turista, mint egy falat kenyér
Az idegenforgalmi ágazat, amely a GDP 13%-át teszi ki, és döntő jelentőségű az olasz gazdaság felszínen tartása szempontjából, körülbelül 4,2 millió ember számára biztosít munkahelyet. Ezen egységek működése azonban veszélybe került. A határok ugyan megnyíltak, de továbbra is kevés a külföldi turista. Az olasz állam üdülési utalványokat osztogat a családoknak maximum 500 euró értékben, ezzel viszont nem menthető meg a turizmus. A belföldi turizmus az idegenforgalom mindössze 30%-át teszi ki, így foggal-körömmel ragaszkodnak a turisztikai vállalkozások a külföldi vendégekhez.
Az idegenforgalom volt az olasz gazdaság azon kevés iparágainak egyike, amely az utóbbi években növekedett. Tavaly 2,8%-kal nőtt az idegenforgalom, míg az ipari termelés 2,4%-kal csökkent. Egy olyan gazdaságnak, amely közel 10 éve csak stagnál miközben az államadóssága továbbra is ijesztő ütemben nő, egyáltalán nem hiányzott a járvány.
Az olasz feldolgozóipar, amely már a válság előtt is bajban volt szintén nagy pofont kapott. Áprilisban az ISTAT adatai szerint az ipari termelés 46,9%-kal esett vissza. Azóta ugyan sok vállalkozás megnyitott, de továbbra is csak korlátozottan megy a termelés.
Nagyvállalatok is bajban vannak
Sok vállalatnak hitelre van szüksége, köztük a legnagyobb gyáraknak is. A Fiat Chrysler autógyártó óriás 6,3 milliárd eurós állami támogatást vár. Az autógyárak is komoly visszaesést tapasztaltak, hiszen a karantén ideje alatt egyetlen gépkocsit sem tudtak eladni. Az állam 4000 eurós ösztönzővel próbálja a lakosságot új autó vásárlására buzdítani, de aki elvesztette a munkáját, és egyik napról a másikra él, annak nem az autó lesz a legnagyobb problémája. Még az Atlantia, a genovai Morandi-híd üzemeltetője is abban bízik, hogy 1,7 milliárd eurós kölcsönt kap a kormánytól.
Időközben több százezer kisvállalkozás vár az állami segítségre. A válság kezdetén Conte kormánya azt mondta, hogy akár 740 milliárd eurónyi forrást is fel tud szabadítani a vállalkozások számára. Május 20-ig 607 391 kérelem érkezett be az államhoz, amiből mindössze 301 777-et fogadtak el, de ez nem jelenti azt, hogy a kölcsönt ki is utalták az igénylőnek. Azon vállalatok, amelyek nem kapnak állami segítséget vagy csődbe mennek, vagy kétségbeesésükben a maffiához fordulnak, amely boldogan segít. Persze ennek komoly ára van, hiszen a kezdeti alacsony kamattal kecsegtető „maffiahitelből” uzsorakamat lesz, majd a bekebelezett cégeket pénzmosásra használja valamelyik bűnszervezet.
Van azonban más probléma is. Sokan attól tartanak, hogy az olasz bankrendszert hamarosan elárasztják a nem fizetett hitelek. A bankoknak óriási bajjal kell szembenézniük, ha fokozatosan bedőlnek a hitelek, amelyet a becsődölt cégek, és az állástalan emberek egyszerűen nem tudnak tovább fizetni.
Ez év végére az ország adóssága a GDP körülbelül 155% –160%-ára nő, ami tavaly 136% volt. Ha az olasz kormány nem képes megbirkózni a helyzettel, ami amúgy embertelen feladatnak tűnik, külső segítségre lesz a mediterrán országnak szüksége.
