A maja naptár a Kolumbusz előtti Közép-Amerikában, számos közösségben használt különleges naptárrendszer volt. Azért rendszer, mert alapvetően három különféle naptárból állt. Ezek a haab, a tzolkin és az ún. hosszú számítás. A haab volt a mi naptárunkhoz leginkább használatos, 365 napos naptár. Ebben 18 darab 20 napos hónap volt, kiegészítve még öt nappal.
A különféle maja naptárak és a 819 napos ciklus rejtélye
A tzolkin naptárát még ismerték „szent kör” néven is, ez egy 260 napos, 13 darab 20 napos hónapból álló naptár volt. A hosszú számítás pedig folyamatosan számolta a napokat egy bizonyos időponttól kezdődően, ez pontosan i. e. 3114. augusztus 11-én volt. Pont, mint a mi Gergely-naptárunk. És ezen naptárok – ciklusok adták ki az 52 éves ciklust, amely pontosan 52 haabig, azaz 73 tzolkinig tart. Ezeket a számokat egyébként már régóta tényként elfogadhatjuk, hiszen a kutatók és szakértők is mind egyetértenek ezek helyességében. Ami viszont nem annyira volt nyilvánvaló, az az ún. 819 napos ciklus lényege. Erre utalást a maja civilizáció több építményében is találtak korábban.
Most John H. Linden és Victoria R. Bricker kutatók felfedezték, hogyan illeszkedik ez az új ciklus a korábban ismert naptári ciklushoz. Linden és Bricker véleménye szerint a naptár hosszának 20 darab 819 napos periódusra növelésével a naptár a látható bolygók összes szinódikus periódusához illeszkedik. Érdekesség, hogy a maja számolás húszas számrendszerben működik, ami akár véletlen egybeesés is lehet. És ebben a kis írásban mindössze néhány gondolatot osztottunk meg a maja naptárról, de látható, hogy mennyire rejtélyes is az ősi maja civilizáció. Ennek tükrében pedig kifejezetten sajnálhatjuk, hogy a hódító európaiak úgy irtották ki ezt az ősi népet, ahogy tették. Egyben viszont talán ez segíthet a még mindig ugyanott élő leszármazottaknak, hogy kapcsolódási pontokat találjanak őseik mindennapjaihoz.
Hungarian