A távoli, afrikai ország belső konfliktusai látszólag nincsenek nagy hatással az európai ügyekre. Meglepő módon mégis tovább csökkentheti a kontinens energiabiztonságát.
A volt francia gyarmat továbbra is szoros kapcsolatot ápol egykori kolonizálójával. Az energiaellátását főként atomerőművekkel biztosító ország uránszükségletének 15%-át a nigeri bányák elégítik ki. EU-s viszonylatban ez a száma nagyjából 20%. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a katonai puccs vajon milyen hatással lesz az energiahordozó importjára.
A francia kormány és több energiaszakértő is hangsúlyozta, hogy a történések nem fognak kihatni az energiabiztonságra, hiszen a néhány napja tartó puccs ellenére a kitermelés továbbra is folyik. Amennyiben mégis leállna, a készlet még 2 évre elegendő ellátást biztosítana.
„Franciaország nem függ egyetlen oldaltól, vállalattól vagy országtól, ha atomerőművei ellátásának biztosításáról van szó” – mondta a francia energiaügyi minisztérium egy hivatalnoka, aki hozzátette: „a nigeri helyzet nem jelent veszélyt Franciaország természetesurán-ellátásának biztosítására nézve.”
Hosszú távon azonban további akadályokkal nézhet szembe Európa, amely az orosz-ukrán háború kapcsán az Oroszországból származó energiahordozók bojkottját hirdette meg – bár ezek továbbra sem (vagy csak részben) képezik részét a szankciós csomagoknak. Mindenesetre ha elesünk a nigeri urántól, azzal minden bizonnyal tovább bonyolódna az orosz uránról való leválás is.
A kérdés persze az, hogy Nigernek mennyire éri meg az uránexport, és hogy a puccsisták mennyire fognak szimpatizálni a francia kormánnyal. Ez utóbbit már hétfőn azzal vádolták, hogy támadást terveznek a fogságba ejtett Mohamed Bazoum elnök kiszabadítására. Emmanuel Macron francia elnök vasárnap ugyanis azt nyilatkozta, semmilyen, Franciaország vagy annak érdekeltségei elleni támadást nem fognak tolerálni.
Hungarian