Európa elkerülhetetlenül hármas válság felé tart – nyilatkozta Thomas Fasbender német publicista a Preussische Allgemeine című lapnak „A hátborzongató évszázad” (Das unheimliche Jahrhundert) című új könyvének megjelenése alkalmából adott interjúban.
A könyv alcíme, „A fordulópont előtt”, idézi azt a kifejezést, amelyet Olaf Scholz kancellár 2022. február 27-én a Bundestagban tartott rendkívüli beszédében fogalmazott meg Oroszország ukrajnai inváziójára reagálva, amikor a „Zeitenwende” szót használta. Bár a német kormány által használt szó hivatalos fordítása „fordulópont” vagy „vízválasztó pillanat”, az eredeti német kifejezés egyszerre utal az idők változására és a geopolitikai változásra.
„Azért választottam a „fordulópont” kifejezést, mert Olaf Scholz szóba hozta. Bár a könyv lényegében még azelőtt íródott, valóban korszakváltást élünk át. Ez azonban sokkal kiterjedtebb, mint ahogy Scholz leírta” – mondta a szerző az interjú során. Szerinte a jelenlegi hármas válság, amellyel Európa szembenéz, meghatározó hatással lesz a kontinensre az évszázad hátralévő részében.
„Európa hármas válság felé tart, amelynek hatásai az egész évszázad során masszívan kihatnak ránk. Először is Nyugat-Európa gyors hatalomvesztése, miután mintegy 500 évig világuralmat gyakorolt. Azok az idők, amikor a britek, franciák, németek és mások politikai, kulturális, tudományos, technikai és gazdasági szempontból nyomot hagytak a világban, már a múlté.” – mondta.
Fasbender szerint a második válságot, az éghajlat-változási válságot nem lehet megállítani:
„A második nagy válság az éghajlatváltozás. A tény az, hogy történik. Az elmúlt években a vita arra összpontosított, hogy ki a felelős érte, és hogyan lehet megállítani. De nem fogjuk tudni megállítani. Ezért fel kell tennünk magunknak a kérdést: Mit jelent konkrétan, hogy egy két vagy több fokkal melegebb világban élünk? Milyen hatásai lesznek ennek, hogyan kezeljük?”
„Amit Németországban teszünk, annak gyakorlatilag nincs hatása. Annál inkább megdöbbentőnek tartom, hogy csak most kezdünk el foglalkozni az alkalmazkodás kérdésével. Ez annál is inkább fontos, mert minden eurót csak egyszer tudunk elkölteni. Vagy az éghajlatvédelemre (ami nem lesz lehetséges), vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.”
A harmadik, de korántsem kevésbé fontos válság a szubszaharai térség népességrobbanása, amely lényegében az előző kettőt is magába foglalja:
„A harmadik kérdés a népességnövekedés Afrikában, különösen a szubszaharai régióban. Ott 2050-re a népesség megduplázódása, 2100-ra pedig akár megnégyszereződése is várható. Valamikor a 22. században a világ népességének több mint fele a szubszaharai Afrikából fog származni.
Itt lappanganak az igazi fordulópontok. Olyan világba lépünk, amelyben Európát élő múzeumnak tekinthetjük. Minden bizonnyal már nem világítótoronyként vagy példaképként.” – véli Fassbender.
Hungarian